Fraknói Vilmos
2012. február 29. 14:56
Ürmény, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.
Fraknói Vilmos Frankl családnévvel 1843-ban született a Nyitra megyei Ürményen, ahol zsidó származású, de átkeresztelkedett édesapja uradalmi orvosként látta el a betegeket. Vilmos 1874-ben magyarosítás céljából vette fel a Fraknl-nél jobban csengő Fraknói nevet.
Gimnáziumi tanulmányait a nagy egyházi múlttal rendelkező Nagyszombatban és Esztergomban a bencéseknél végezte el. Történeti érdeklődésének engedve Pest-Budán a bölcsészettudományi karon történelmet tanult, mellette teológiai képzésre is járt. Miután filozófiából ledoktorált a nagyszombati, majd az esztergomi papnevelő intézet tanára lett. Ugyanebben az évben, 1865-ben szentelték pappá.
Hallgató korában jelentek meg első történeti témájú művei. A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata a fejedelmek korában című dolgozatával 1861-ben akadémiai pályázatot is nyert. Első nagy művének számító könyvét még Esztergomban írta Pázmány Péter és kora címmel.
1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Öt évvel később a Nemzeti Múzeum Könyvtárának őre lett, ezt követően az MTA főtitkári, majd másodelnöki tisztét is elvállalta.
Amikor 1890-ben XIII. Leo pápa megnyitotta a Pápai Állam levéltárát a kutatók előtt, Fraknói sem tudott itthon maradni, s a következő közel két évtizedet a levéltári sorok között kutatással töltötte. Érdeklődésének leginkább a Vatikán és Magyarország közötti évszázados kapcsolattörténet felelt meg.
Művein kívül az utókorra hagyta a Rómában épített villáját is, amely ma a vatikáni magyar nagykövetség épülete. Magyarországi vagyonát pedig az időközben megalakult Szent István Akadémiára hagyta, melynek ugyancsak tagja volt. Félelmetes munkabírásának ékes bizonyítéka az a 360 darab munka, amely hozzá köthető.
Főbb művei:
• A magyar nemzeti műveltség állásának vázlata. Pest. 1861.
• Pázmány Péter és kora I–III. Pest. 1862.
• Hunyadi Mátyás Király 1440-1490. Budapest. 1890.
• Werbőczy István életrajza. Budapest. 1899.
• Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest. 1900–1903.
• Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest. 1913.
• Martinovics élete. Budapest. 1921.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 19:05
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 18:05
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 16:05
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap