Elszakadhat- e Skócia?
2012. február 16. 16:44 MTI, Múlt-kor
Skócia függetlenné válása ellen érvelt csütörtökön a skót fővárosban David Cameron brit miniszterelnök, burkolt utalásokat téve arra, hogy elszakadása esetén Skócia nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként, és más, a brit unió tagjaként jelenleg élvezett előnyökből sem feltétlenül részesülne.
Korábban
Alex Salmond skót kormányfő a múlt hónapban jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról. Cameron azonban - gyakorlatilag a skót elszakadás elleni hivatalos brit kampány nyitányaként elmondott - csütörtöki edinburghi beszédében közölte, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni fog az Egyesült Királyság együtt tartásáért. "Közös otthonunk van veszélyben, és mindenkinek, akinek e közös otthon fontos, hallatnia kell hangját" - mondta a brit miniszterelnök.
Cameron kijelentette: a független Skóciának külön tárgyalásokat kellene kezdeményeznie olyan jogok megszerzéséért, amelyek ma az Egyesült Királyság részeként járnak neki. A brit miniszterelnök ezeket nem részletezte közvetlenül, de hangsúlyosan megemlítette beszédében, hogy Skóciának "ma" olyan fizetőeszköze van, amelynek kamatát a skót gazdaság igényeinek is megfelelő módon alakítják ki, és Skócia jelenleg Európa egyik legalacsonyabb kamatára vehet fel hiteleket.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a Bank of England - a brit jegybank - csaknem három éve történelmi mélyponton, 0,5 százalékon tartja irányadó alapkamatát, amely Skóciára is vonatkozik. Cameron nem mondta ki nyíltan, hogy függetlenné válása esetén Skócia elvesztené jogát a font használatára. A Mail on Sunday című konzervatív brit tömeglap azonban nemrégiben idézett egy általa megszerzett - hivatalos részről nem cáfolt - bizalmas külügyminisztériumi anyagból, amely szerint Skóciának - ha Brüsszel "új" EU-tagállamként fogja kezelni - az euróövezeti csatlakozásra is kötelezettséget kellene vállalnia, vagyis hosszú távon nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként.
Michael Moore, Nagy-Britannia Skócia-ügyi miniszterének sajtótájékoztatója
Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek, és a valutauniós belépés kötelme alól külön kimaradási jogot vívott ki magának. Az azonban független jogi szakértők gyakran hangoztatott véleménye szerint is kérdéses, hogy elszakadása esetén Skóciát automatikusan megilletné-e e kimaradási opció.
Csütörtöki edinburghi beszédében David Cameron azzal is érvelt, hogy Skócia a brit unió tagjaként nagyobb biztonságban van, mint különálló országként lenne, mivel a brit védelmi költségvetés a negyedik legnagyobb a világon, és a brit hadsereg tevékenysége, valamint "az ellenségeink által rettegett, barátaink által csodált" brit terrorelhárító és biztonsági kapacitások hálózata az egész világra kiterjed.
A brit kormányfő szerint mindemellett Skócia "a maga ötmillió lakosával" része a 60 milliós Nagy-Britanniának, amely a hetedik leggazdagabb ország a világon, és egyike a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmainak. London és Edinburgh között jó ideje feszültség forrása a függetlenségi népszavazás terve. A brit kormány azt is vitatja, hogy a skót parlamentnek hatáskörében áll-e a referendum kiírása - bár csütörtöki beszédében Cameron kijelentette, hogy a skót nép joga a döntés saját sorsáról -, és a hivatalos londoni álláspont szerint Skócia gazdaságilag is meglehetősen rosszul járna a kiválással.
Az egyesülés
Az egyesülési törvény alapján 1707-ben egyesült az angol és a skót parlament, az angol és skót királyság elnevezése Nagy-Britannia lett. Az egyesülés egyenlő alapon jött létre, Skócia megtartotta saját jogrendszerét és egyházát. A skótok már régóta szorgalmazták az egyesülést, melyet azonban az angolok elutasítottak, mert féltek, hogy a londoni parlamentben a skótok arra irányuló kísérletei, hogy az 1688. évi „dicsőséges forradalom” után (1689) francia segítséggel, a lakosság elégedetlen kisebbségére támaszkodva visszaszerezzék hatalmukat, Angliában is kedvező hangulatot teremtenek az egyesüléshez Skóciával.
Az egyesülés után Skócia előtt megnyílt a gazdasági fellendülés lehetősége, mivel a kereskedők egyenlő feltételek mellett jelenhettek meg a brit birodalom piacain. Skócia sohasem került olyan gyarmati függésbe Angliával szemben, mint Írország, és a skót társadalom is egységes maradt, de problémát jelentett az erős katolicizmus.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap