Így menthetik meg Velencét

A lagúnák városa területének 14 százalékát átlagosan évente négy alkalommal önti el a dagály. Velence 12 centimétert süllyedt 1950 és 1970 között, amikor a talajvizet ipari felhasználásra kipumpálták. Egy 2002-es tanulmány szerint a város jelenleg öt centimétert süllyed évszázadonként.

Ha Velence süllyedése le is lassulna, az Adriai-tenger folyamatosan emelkedik, a helyi tengerszint-előrejelzések szerint a század végére akár 30 centiméterrel is magasabb lehet – magyarázta Giuseppe Gambolati hidrológus, a "tengervíz-injekció" módszerének egyik támogatója. A terv szerint Velence körül tíz kilométeres körben egy tucat aknát ásnának, ahová közel 150 milliárd liter vizet kellene befecskendezni egy évtized alatt. „A bevezetett víz terjedni kezd, és megállítja a süllyedést. A föld stabilitása pedig maga után vonja az emelkedést is” – mondta Gambolati, a padovai egyetem munkatársa.

Az ún. Mózes árvízgát elektromechanikai rendszer részei az öblökben, a tengerfenéken helyezkednének el. A Mózes óriáspaneljeinek felfúvásával lezárnák a mocsaras lagúnát, amikor azt súlyos áradások fenyegetik. 2100-ig a rendszerre évente 35-ször lehetne szükség, amikor az átlagos tengerszint 25-30 centiméterrel emelkedik meg – magyarázza a Journal Climate Dynamics 2010-es tanulmánya. A projekt ezt a számot évi négyre csökkenti – állítja egy új tanulmány, amelynek társszerzője a már említett Gambolati.

A tanulmányban az 1980-as évek szeizmikus adatait kombinálták – amikor még a gáz- és olajipari vállalatok robbantások segítségével térképezték fel a lagúnákat – az újabb kutatásokkal. Az eredmény egy háromdimenziós térképen finom részletességgel ábrázolja a város alatti nem áteresztő agyagréteget. Az agyag Gambolati szerint kulcsfontosságú.

„A tengervizet a homokos rétegek közé kellene bepumpálni, amelyek 650-1000 méter közötti mélységekben találhatók. Az agyagfedél jelenléte biztosítaná, hogy a befecskendezett tengervíz nem szivárogna felfelé” – mondja Gambolati. A módszert már használták amerikai olajtársaságok Kanadában és Kaliforniában is. Ron Wong építőmérnök szerint Velence alapjának megemelése technikailag kivitelezhető, ha a város alatti geológiai rétegek épségben vannak. Azonban hozzátette: „ha az emelkedés a városban nem egységes, rengeteg kár keletkezhet.”

Néhányan drágának tartják a beruházást, amely 200-300 millió eurót emésztene fel. „Fontoljuk meg, hogy a projekt tervezett költségei az elviselhetőbbek, avagy az az 5 milliárd euró, amit a katasztrófa bekövetkezése után kellene kifizetnünk”. A velencei lakosok azonban nem aggódnak, az árvizeket csupán kis kellemetlenségnek tekintik. „Az áradások viszonylag rövid ideig tartanak, amíg a dagály vissza nem húzódik, ez könnyen kiszámítható” – mondta egy amerikai újságíró, aki immáron 17 éve az otthonának tekinti a várost. Majd hozzátette: az árvíz a velencei élet része. „Velence már 1500 éve itt áll, és évszázadok óta magas volt a vízállása. Ha ez a mindennapi életben problémát jelentene, az emberek már régen elköltöztek volna.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Alvilági segítséget is kaptak az amerikaiak a Mussolini elleni harcban