A férfi nemi ösztön robbantja ki a háborúkat
2012. január 24. 14:55 The Daily Telegraph
A férfiak ősi harci ösztöne és a nemi vágyak a háborús konfliktusok kirobbanásának okai - áll egy brit kutatás összegzésében.
Korábban
Az erősebbik nem képviselői programozva vannak arra, hogy akit kívülállónak tekintenek, az ellen agresszívan lépjenek fel. Ez a korai embernél még a társadalmi státus emelkedésének ígeretével kecsegtetett, valamint segített a párválasztásban is, a modern időkben viszont a háborúk egyik okozója lett. A Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány a harci ösztön evolúciós bizonyítékának újrafogalmazását kíséreli meg; azt állítja, hogy az összes kultúrában inkább a férfiak voltak azok, akik a kívülállókkal szemben erőszakosabban léptek fel.
A férfiak „törzsi” magatartása, amely végső soron a társadalmi reprodukció esélyét növeli, a csimpánzok viselkedésére hasonlít. A tanulmány arra is kitér, hogy a férfiak csoportidentitása sokkal erősebb a nőkénél, s a soraikat is jobban zárják, ha úgy érzik, hogy valahonnan fenyegetik őket. A férfiak magatartásmintája a személyüket vagy csoportjukat érő külső fenyegetésre adott válaszra vezethető vissza, ami a modern időkben gyakran kontraproduktív lehet: ezzel magyarázhatók a háborúk, valamint a futballszurkolók és a városi bandák közötti ellenségeskedések is.
A halászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek gyakran csaptak össze egymással, aminek a tétje a föld és a javak mellett a nők megszerzése volt. Az ellenséges magatartás eredménye a társadalmi reprodukció lett, amelynek ígéretét genetikailag hagyták örökül az elkövetkező generációknak. Erre számos példa akad a történelemben: a mongol Dzsingisz kán diadalmas hódításai vagy éppen a vikingek, akik a győztes összecsapások után Izlandtól a skót szigetekig helyi asszonyokat vitték magukkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.