Nyomtatásban Andric első kézirata
2011. december 23. 09:29
Ivo Andric (1892-1975) Nobel-díjas szerb író 1911-ben született első kéziratát jelentette meg ünnepi számában a Sveske (Füzetek) című irodalmi évkönyv Belgrádban.
Korábban
A periodika 28. száma minden eddiginél gazdagabb tartalommal jelent meg: emlékezéseket, tanulmányokat közöl a kitűnő íróról abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt, 1961-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az Ivo Andric Alapítvány nevében Predrag Palavestra akadémikus az ünnepi kiadvány nyilvános bemutatóján elmondta, hogy különös figyelmet érdemel az első Andric-kézirat 1911-ből. A levél barátjának, Milos Vidakovic költőnek szól, most közlik először, az írást pedig bőséges magyarázattal kellett kiegészíteni - jegyezte meg az akadémikus.
Andric többek között azt írta barátjának:"Dolgozom valami csekélységen". Ez arra utalhat, hogy az U sumrak (Sötétedés előtt) és a Blaga i dobra mesecina (Enyhe, jótékony holdfény) című versekről van szó, amelyek még azon az őszön (1911) megjelentek a Bosanska vila (Bosnyák tündér) című folyóiratban.
Olvasható Andric és a Matica Hrvatska (Horvát anyácska) kiadó levélváltása novelláinak kiadásáról 1946-ból és 1947-ből, ezekből kiderül, hogy az író milyen dühös volt és mennyire elkeseredett amiatt, hogy az eredeti nyelvezetét 190 helyen megmásították, vagyis a bosnyák nyelvjárásban írt szövegeit teljesen átírták horvátra, ezzel értelmetlenné váltak a bosnyák kifejezések. A zágrábi kiadó a levélváltás után visszavonta a kinyomtatott novellásköteteket, majd ismét megjelentette az eredeti Andric-kézirat alapján.
Az évkönyvben először olvasható Andric 1940-es berlini naplója, amelyet Zanet Djukic-Perisic rendezett sajtó alá. Az író ebben az időszakban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt Berlinben. Andric előtte többhelyütt teljesített diplomáciai szolgálatot, de Berlin volt karrierjének csúcsa. A náci Németország 1941-ben a Jugoszlávia elleni invázió kezdetekor Andricot és a többi délszláv diplomatát is kiutasította az országból.

Biljana Djordjevic-Mironja irodalomtörténész pedig tanulmányban rekonstruálta az irodalmi Nobel-díj odaítélése körüli eseményeket. Ebből az írásból kiderül, hogy a jugoszláv állam nemzeti bizottsága Ivo Andric mellett Miroslav Krleza horvát írót, drámaírót is jelölte a kitüntetésre - idézett az évkönyvből a Tanjug szerb hírügynökség.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20