Máshol ölhették meg az angolok mártír királyát

Azt még a legjózanabb történészek is elismerik, hogy Edmundnak, a kelet-angliaiak mártír királyának mitikus története egy részigazságot tartalmaz: 869-ben ugyanis valóban háború folyt az uralma alatt élők és a vikingek között. Edmundot az egyik csata után fogták ek, majd később kivégezték.

Története száz évvel később került leírásra, de emlékét nem csak írott források őrzik, az 1020 körül alapított Bury St. Edmunds apátságot is róla nevezték el. Sokáig úgy gondolták, hogy Edmund földi maradványait is ide helyezték, amiről mára kiderült, hogy nincs sok valóságalapja; ennek ellenére a legendás király személyét csodák lengték be, Bury pedig zarándokhellyé lett.

Ugyan az apátság ötszáz éven át megőrizte jelentőségét, a csata helyszíne – amelyet a krónikákban Hægelisdunként jegyeztek fel – feledésbe merült. Több elmélet is született arra, hogy Hægelisdun vajon melyik mai településsel feleltethető meg: Hoxne (Suffolk), esetleg a norfolki Hellesdon, vagy a Bury melletti Bradfield St. Clare.

Az új teóriával Keith Briggs, az UWE Bristol nyelvésze rukkolt elő: eszerint Hægelisdun valójában egy essexi hegy neve, amelyen egy mai település, Maldon fekszik. A történelmi feljegyzésekben a hegy Hailesdon néven szerepel, s egy helyi földesúr főhadiszállása volt, ami önmagában elég okot adott ahhoz, hogy a vikingek is megtámadják.

„869-ben a vikingek London felől érkeztek, röviddel azután, hogy Nagy Alfréd megállította az előrenyomulásukat, megakadályozva őket az angol korona megszerzésében. A vikingek így keleten és északon rendezkedtek be. Ez fordulópont volt Anglia történelmében” – magyarázza Briggs, aki nem hagy kétséget afelől, hogy az Edmund köré épített legenda a későbbi korok fantáziáját dicséri.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése