2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A homoki apostol

2011. december 8. 18:21

Korabeli fényképek, újságcikkek és dokumentumok, a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés eszközei, valamint az egykoron több mint félezer darabos könyvtárának néhány kiemelkedő jelentőségű, dedikált kötete lesz látható az Emlékpont legújabb, idősebb Gregus Mátéról (1861-1938) szóló kiállításán. A neves mintagazda, a mai Székkutas község alapítójának életét és emlékezetét bemutató tárlat december 10-én, szombaton 11 órakor nyílik meg a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.

Az értékteremtő, a „homoki apostol”, a mintagazda, a harcos publicista, egyházának hű tagja, az adományozó, Vásárhely-Kutas alapítója csak néhány jelző a másfélszáz évvel ezelőtt, 1861. június 16-án született idősebb Gregus Mátéról. Egy igazi alföldi „self-made man” módjára gyerekkori szegénységből kapaszkodott fel a saját erejéből, kitartásának, eszének és szorgalmának köszönhetően és vált környezete, sőt egész Hódmezővásárhely városának egyik legmegbecsültebb tagjává. Szüleitől mindössze tizenhat kataszteri hold gyenge, szikes földet örökölt, csupaszon, tanya nélkül. Birtokát élete végére ötszörösére növelte, négy tanyát épített, hengermalmot, pálinkafőzőt létesített, önműveléssel jelentős tudást szerzett, öt-hatszáz kötetes könyvtárat gyűjtött.

Sokan nem értették, hogy miért kellett neki a „sivatag”, ahol megalapította gyümölcsös parasztbirtokát; mintegy félszáz fajta rózsát termesztet, kezdeményezésére egységesen nemesített parlagi fehér baromfit tenyészettek a kutasi határban. Nem csak magának élő ember volt: tőle tanult meg a környékben élő több száz kisember fát ültetni, baromfit tenyészteni, szőlészkedni, szakszerűen gazdálkodni.

Élete összefonódott Vásárhely-Kutas nevével. Jórészt neki köszönhető, hogy virágzó tanyaközponttá vált Kutas-puszta. A hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottság tagjaként sokat tett annak érdekében, hogy közigazgatási kirendeltség létesüljön Kutason, elérte, hogy vasútállomás, utóbb áruraktár, és állatrakodó épült, működni kezdett egy postahivatal, lett heti piac is. Ő volt az, aki – nem csekély anyagi áldozatot vállalva – elérte, hogy Vásárhely-Kutas közvilágítást kapjon. Mint a református egyház hű tagjának és presbiterének nagy érdeme volt abban, hogy 1927-ben megépült a kutasi református templom, de támogatta a katolikus templom építését is.

Vincze Gábor, az Emlékpont történésze Gregus Máté publicisztikai teljesítményére hívta fel a figyelmet. A kiállítás rendezője 45 cikket gyűjtött össze, amelyek Gregus neve alatt jelentek meg a 20. század fordulójától egészen haláláig a helyi lapokban. Harcos érdekvédőként „nekiment” a város vezetőinek, az aktuális kormányzatnak is. Pártpolitikával sohasem foglalkozott, mert nem szeretett volna lesüllyedni a kicsinyes pártcsatározások szintjére. Éveken keresztül anyagilag támogatta a hazai és az erdélyi magyar irodalom kiadását. Gregus Máté neve országosan az 1935 nyarán megszervezett kutasi, úgynevezett író–paraszt találkozó kapcsán vált ismertté.

1938. augusztus 23-án abban a tudatban hunyhatta le szemét „a homok apostola”, hogy hagyatéka biztos kezekben van, egyik fia, ifjabb Gregus Máté (vagy ahogy hívták: „Fiamáté”) folytatja a megkezdett munkát. Ám egy évtized múltán, a Rákosi-diktatúra parasztüldöző politikája a Gregus-családot sem kímélte. A család több férfitagja börtönbe került, ifjabb Gregus Máté 1951-ben a váci rabkórházban hunyt el. A híres Gregus-féle ültetvény ebek harmincadjára került, a „homoki apostol” mintagazdaságát a kommunisták felprédálták, könyvtárát, levelezését és dokumentációját elhordták, megsemmisítették és nevét is igyekeztek teljesen kitörölni a köztudatból.

Az Emlékpont kiállításán 19 tablón korabeli fényképek, újságcikkek és dokumentumok segítségével ismerheti meg a nagyközönség az értékteremtő Gregus Máté életének állomásait, életművének jelentőségét. A korabeli paraszti eszközök mellett látható két kalandos sorsú családi portré, melyek a kommunista rendszert az Erdélybe szakadt Bakk Takács Sáránál, Gregus Máté unokájánál vészelték át, majd onnan kerültek „haza”, Székkutasra. A tárlatot gazdagítja az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elismerő oklevele, melyet a Gárdonyi-szobor anyagi támogatásért kapott Gregus Máté 1927-ben, valamint 1935-ben a Marosvécsen összeülő Erdélyi Helikon köszönetnyilvánítása is. A széthordott könyvtár néhány megmaradt, becses darabját – benne többek között a neves agrárszakértő, Czetler Jenő kísérőlevelével – az utolsó élő Gregus unoka, Kokovainé Gregus Mária ajánlotta fel a kiállítás céljaira.

Szombaton délelőtt 11 órakor Szél István Székkutas polgármestere és Dr. Szabó Ferenc nyugalmazott levéltárigazgató nyitja meg a Gregus-kiállítást az Emlékpontban. Beszédet mond Kérdő Sarolta Gregus Máté leszármazottja, népdalokkal közreműködik Boleman Kata.

A tárlat 2012. január 29-ig tekinthető meg Hódmezővásárhelyen, az Emlékpontban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár