Jankovich Miklós

Vadasi és jeszeniczei Jankovich Miklós régiség-, könyv- és műgyűjtő történész egy nagybirtokosi család gyermekeként látta meg a napvilágot Mária Terézia uralma idején, 1772-ben Pesten. Iskoláit a kor nemesi szokásához híven a váci Theresianumban kezdte, majd Pesten és Pozsonyban folytatta. Eleinte jegyzőként dolgozott, majd édesapja halálával birtokaiknak gazdasági ügyei rá és öccsére szakadtak, így hazaköltözött.

1808-ban rövid ideig ismét hivatalnoki pályára állt, a budai királyi kamara tisztviselőjeként tevékenykedett, ám hamarosan a gazdasági ügyekkel együtt ettől is megvált, s Pestre költözvén a tudományoknak és művészeteknek szentelte idejének nagy részét. Jelentős, több ezer kódexből és oklevélből, s több tízezer kötetnyi könyvből álló gyűjteményt halmozott fel, aminek azonban anyagi gondjaik javítása érdekében el kellett adnia a tetemes részét, amelyet az országgyűlés vett meg, s ma is az Országos Széchényi Könyvtárnak fontos részét képezi.

Jankovich a napóleoni harcokat követően a lassan az ország központjává fejlődő Pest-Buda szellemi közéletének tagjaként támogatta a nyelvújítási mozgalmakat, s a Pesti Magyar Színház létrehozatalában is tevékenyen szerepet játszott.

Tudományos, történészi munkásságát tekintve főként hajdani gyűjteményét elemezve kerülhetett be a 19. századi történettudósok sorába, így megemlíthetőek oklevéltani és éremtani közleményei is, mindamellett régészeti szövegeit sem hagyhatja figyelmen kívül a szakma. A honfoglalás kori benepusztai leletek régészetének és feltárásának leírása (1835) szakszerűségét nézve az elsőnek tekinthető a korabeli Magyarországon.

Munkájának elismeréséül 1831-ben a Magyar Tudós Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, továbbá régészeti érdemeit a külföld sem hagyta figyelmen kívül, s a Türingiai és a Frankfurt am Main-i Régészeti Társaság is tagjai közé hívta a gyűjtő szenvedélyéről igazán sohasem lemondó Jankovichot, aki az 1840-es évek közepére tetemes adósságot halmozott fel, s egy csődeljárásban maradék gyűjteményét is elvesztette.

Főbb művei:

Magyar szó-nemzés ötven példákban. Pest, 1812.; De fictita Hungariae corona in gazophylacio caesario Vindobonensi seposita et Stephano Botskai erronee attributa. Budae, 1825.; Budán felfedezett gazdag sirbolt, melyben hihetőleg Katalin, Mátyás király első hitvessének, és Podiebrad György leányának teteme találtatott. Pest, 1827.; Értekezés Wenczel magyar királynak méltóképpen tulajdonítható, és esméretlen pénzeiről. Pest, 1827.; András király eredeti arany bullájának a magyar palladiumának hibássan vélt feltalálásáról. Pest, 1828.; Werbőczi Istvánt igazságnak fényében. Pest, 1829.; Ó Gyallai Besse Jánosnak a magyarok hajdani lakhelyének felkeresésére, Kaukazus hegyekben tett utazásáról és tapasztalásairól négy jelentései. Pest, 1829.; Magyar hajdankor emlékeinek jeles gyűjteményét hazájának mély tisztelettel ajánlja. Pest, 1830. (A Jankovich-gyűjtemény tételes leírása); Szerencsétlen Brandenburgi Katalin herczegnének, Bethlen Gábor hitvesének fejedelmi emlékkönyvéről és életéről. Pest, 1830.; Magyar nyelvnek I. Ferdinand császár idejében, mostaninál gyakorlottabb voltáról. Pest, 1830.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés