Arcot kapott a kőkori norvég fiú

Az 1907-ben megtalált Vistei fiú a harmadik legkorábbi emberi maradvány Norvégia területén. A kőkori kamasz koponyája és csontjai jelenleg a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumában tekinthetőek meg. A vizsgálatok szerint a fiú 15 éves kora körül halhatott meg, és 1,25 méter magas lehetett

A valószínűleg betegségben elhunyt gyermek vélhetően egy 10-15 főből álló csoportban élhetett, a környéken talált hulladékok szerint a csoport hallal, kagylóval, kormoránnal, vadlúddal és vaddisznóval táplálkozhatott.

„A cél az volt, hogy az eredetihez hasonlót hozzak létre, amennyire csak lehet” – mondta el Jenny Barber, a Dundee-i Egyetem hallgatója, aki először lézeres felületi szkenneléssel készített másolatot a koponyáról, így pontos anatómiai adatokhoz jutott. Mivel a fejmaradvány nagymértékben károsodott, ezért a kutatónő az ép részt duplázta meg a rekonstrukció során. A hitelesség érdekében az alkotó egy másik 15 éves gyermek fejét is felhasználta az eljárás során. A digitális adatok segítségével ezután megalkotta a műanyag modellt, majd megformázta az izmokat, a bőrt, valamint az egyéb részleteket.

Ezután az agyagbüszt alapján elkészítette az öntőformát, majd kiöntötte a fejet műanyaggyantából és üvegszálból. Az utolsó fázisban végül hozzáadta a hiányzó részeket (fül, orr, szem) és kifestette a szobrot.

Barber elkészült munkájából kiderült, hogy a Vistei fiú születési rendellenességben szenvedett, koponyája vékony és hosszú volt. „A rekonstrukció azt mutatja, hogy izmos, robusztus ember lehetett” – közölte Barber. „Ezért nem bizonyos, hogy beteges volt, mint azt korábban gondolták” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése