2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Afganisztán visszaköveteli múltját

2011. október 4. 08:52

Nem kis feladatra vállalkoznak a kabuli múzeum felélesztésén fáradozó szakemberek: a polgárháborúk dúlta ország páratlan kulturális gazdagságára próbálják ráirányítani a világ figyelmét, s azon dolgoznak, hogy valahogy ellensúlyozzák a híradások egyoldalú tájékoztatását.


Az újjáépített Nemzeti Múzeumban egyre kevesebb biztonságos terem akad a több száz éves Buddha-szobroknak, az őskori pénzérméknek és más ritkaságoknak, pedig az Egyesült Államok idén 5 millió dollárt szánt a múzeum felújítására, aminek köszönhetően riasztórendszert és légkondicionálót is kialakítottak. A királyi palota mellé felhúzott épületben számos műkincs darabokban hever, míg sokat összetörtek vagy elloptak; a megfeszített munkának köszönhetően néhányat újból összeraktak, s egyre több ásatás indul a háború dúlta ázsiai országban.

Az új felfedezések között van egy 5. századból származó fa Buddha-szobor, de találtak agyagból és kőből készült Buddha-fejeket is. A régészek ezzel próbálják feléleszteni azt a kultúrát, amely az Indiától Kínáig húzódó civilizációk metszéspontjában helyezkedik el, s így számos hatás érte az évszázadok során. „Minden héten találunk valamit. A világ legtöbb múzeuma statikus, a mienk viszont folyamatosan gyarapszik” – húzta alá az intézmény restaurálását végző egyik holland építész, Anne Feenstra.

A fundamentalista tálibok őrjöngésének a múzeum néhány terme is emléket állított, a falakon azok a műkincsek képei láthatók, amelyek az idő során elvesztek, vagy megsemmisültek; az országot korábban irányító szunnita muszlim fegyveresek megvetették az ország preiszlám művészetét, s két hatalmas Buddha-szobrot is felrobbantottak a Bámiján-völgyben.

A Reuters riporterének ottjártakor a tárlatvezető éppen a kendőbe burkolózott középiskolás lányoknak tartott előadást; a múzeum egyik nem titkolt célja, hogy megismertesse a polgárháborúk szaggatta ország sokat szenvedett generációjával Afganisztán kulturális örökségét.

„Afganisztán a kultúrák olvasztótégelye” – jelentette ki Szajed Makdum Rahin információs és kulturális miniszter nemrégiben egy kabuli konferencián, ahol a tárcavezető a nemzet épített és tárgyi emlékeinek megőrzésében kért segítséget az előadássorozat résztvevőitől. Ez nem kevés erőfeszítést igényel, tekintve, hogy sokan Afganisztánt továbbra is egyszerű, egymással rivalizáló törzsek országának tartják, miközben ha az érintettek egy kicsit is jobban megnézik, akkor azt látják, hogy az ország kulturális értelemben sokkal komplexebb képet mutat.

A Nemzeti Múzeum Kabul ostromakor (1992-1994) a frontvonalban találta magát. A hadurak többször is megrohamozták, az ott talált műkincsek illegális eladásából pedig nagy vagyonra tettek szert. 1994-ben az épületet több bombatalálat érte, de ekkor a legrosszabb még hátravolt: 2001-ben a tálibok 2500 műalkotást semmisítettek meg. Néhány műkincsnek azonban sikerült átvészelnie a vérzivataros éveket, a hellenisztikus szobrok, a nomád törzsek által viselt aranyékszerek és az ősi kéziratok földalatti termekben és a központi bank épületében leltek nyugalomra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár