Címer, pecsét és zászló a Székelyföldön
2011. szeptember 8. 12:46
Címer, pecsét és zászló a Székelyföldön címmel nyílik tárlat 2011. szeptember 16-án Budapest Főváros Levéltárában. A vándorkiállítás átfogó képet nyújt a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházai szervezetei által használt szimbólumokról a 15. századtól napjainkig.
Korábban
A székely szimbólumok összegyűjtésének, illetve a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport megalakításának a kezdeményezője Hargita megyei Tanács volt, amely tevékenységet Kovászna megye Tanácsa is magáévá tette és felvállalta. A kiállítás szervezését Hargita Megye Tanácsa vállalta, és biztosította az anyagi kiadások fedezését is.
A tárlat átfogó képet nyújt a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházai szervezetei által használt szimbólumokról a 15. századtól szinte napjainkig, bemutatja a látogatónak a székely nemzet régi és újabb címerét és címeres pecsétjeit, azok különböző alkalmakkor és helyeken való ábrázolását. A kiállított anyag kisebbik részét képezik a régebbi és az újabb címerek, míg a záró részben ismertetik a ma használt hivatalos címereket, illetve az elfogadásra előterjesztett címerrajzokat.
A szakemberek azonban nemcsak a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezeteinek címerét és címeres pecsétjeit igyekeztek és igyekeznek felkutatni, hanem azok régi zászlait is. A székely kollekció felállításához az ötletet természetesen a magyarországi Hadtörténeti Intézetben őrzött magyar történelmi zászlósor adta, amely már negyedszázada részese a katonai és állami ünnepségeknek. A 15-17. századot átfogó székely történelmi zászlósor jelenleg 17 darabból áll, ám a kollekciót a szakemberek a közeljövőben, a folyamatos kutatások során előkerülő újabb adatok fényében szeretnék tovább bővíteni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap