A NASA merész tervekkel folytatta volna az Apollo-programot
2011. szeptember 6. 14:21
A pénz- és az érdeklődés hiánya miatt került le a napirendről az Apollo-17 folytatása, pedig a NASA még a Marsra is küldött volna embert.
Korábban
„Megvan annak az oka, hogy soha nem mentünk vissza a Holdra” – áll az Apollo 18 című filmet beharangozó plakáton. Az alkotás büszkén állítja, hogy több olyan, évtizedek óta nem látott filmrészleteket mutat be, amelyek az asztronauták titkos misszióiba engednek betekintést két évvel az utolsó (1972) kilövés után. A valóságban azonban a NASA szorgosan dolgozott az Apollo 18-on, amelyet a 19 és a 20 követett volna, de erre a financiális kötöttség és a közvélemény érdeklődésének lanyhulása miatt végül nem került sor.
„Az egész világ figyelte az Apollo 11-et” – mondta el David R. Williams, a greenbelti (Maryland) NASA Goddard Space Flight Center kurátora. „Mikor elérkezett a 16-17-es számú küldetés, azokkal már nem lehetett annyira felcsigázni a közvéleményt” – tette hozzá.
A kormány már jóval az Apollo 11 sikere előtt visszavett a szárnyaló ambíciókból, pedig a stratégák már a Hold-bázisra történő érkezés kivitelezésén törték a fejüket, de azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy embert küldjenek a Marsra.
„Sokkal hosszabb és bonyolultabb programok is lehettek volna” – nyilatkozta David S. F. Portree, az arizonai Regional Planetary Information Facility for the U.S. Geological Survey's Astrogeology Science Center vezetője, a Beyond Apollo elnevezésű blog szerkesztője.
Az Apollo-program eredetileg tíz holdraszállással számolt, s a NASA már azt is tudta, hogy az űrhajók pontosan hova fognak érkezni. A tervek szerint még több kőzetmintát hoztak volna a földre, s így még több kísérletet végezhettek volna a tudósok a holdbéli tájról – mindez a sugárzás és a porszint mérésével együtt a jövőbeni bázis kiépítésének megtervezését segítette.
Ehelyett az Apollo-program a hetvenes évek elején abbamaradt, s annak továbbfejlesztésével jött létre az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt. Az utolsó hivatalos misszió az 1975-ös Apollo–Szojuz-program volt, a hidegháborús ellenfelek, az Egyesült Államok és a Szovjetunió szimbolikus, történelmi jelentőségű űrkutatási együttműködése.
Szintén zátonyra futott a Marsra kilőtt ember terve is, amely a súlytalanság egészségügyi hatásait lett volna hivatott vizsgálni. A pénzcsapok elzárása sem segítette kifejezetten a nagyratörő tervek megvalósítását, az Egyesült Államok kormánya már az Apollo 1-nél kiütött tűz után úgy döntött, meg kell „büntetni” a NASA-t, ezért húzott egyet a nadrágszíjon. A vietnámi háború is sok pénzt vont el az űrkutatásra fordított büdzséből, az 1968-ban hivatalba lépő Nixon-adminisztráció pedig már egy saját programmal készült előrukkolni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap