Múzeumban Felix Cytrin holokauszt-túlélő fogolyportréi
2011. szeptember 5. 09:48 MTI
Felix Cytrin túlélte a holokausztot, és egy dobozban megőrizte azokat a portrékat - szám szerint 43-at -, amelyeket annak idején zsidó fogolytársairól készített a sachsenhauseni koncentrációs tábor híres-hírhedt 19-es barakkjában, a nácik által a szövetséges hatalmak pénzének hamisítására berendezett műhelyben. Cytrin leszármazottai egy New Yorkban rendezett ceremónia keretében csütörtökön átadták a képeket a Jad Vasemnek, Izrael holokauszt emlékközpontjának, ahol kutatók tanulmányozni fogják és ki is állítják ezeket az egyedülálló alkotásokat.
Korábban
A náci műveletről Pénzhamisítók címmel film is készült, amely Oscar-díjat nyert, így a drámai történetet világszerte sokan ismerik, viszont azokról a fiatal férfiakról, akik az életben a tényleges szereplők voltak, igen kevés kép maradt hátra. Cytrin ceruzával, szénnel és krétával papíron készítette a portrékat, a legtöbbet 1944-ben és 1945-ben.
"A legnagyobb meglepetést az okozza, hogy milyen szépek a képeken ábrázolt fiatal férfiak" - mondta az átadási ceremónián Jehudit Sendar, a Jad Vasem múzeum művészeti kurátora, aki személyesen utazott New Yorkba a portrék átvételére. "Cytrin valószínűleg tudatosan törekedett szépségük bemutatására, talán azért, hogy visszaadja egyéniségüket, amelytől megfosztották őket abban az időben".
A portrékat felveszik a Jad Vasem művészeti gyűjteményébe, és decemberben bemutatják egy jeruzsálemi kiállításon, amelyen a II. világháború idején bebörtönzött más művészek rabtársakat ábrázoló alkotásait is kiállítják.
A nácik 1942-től kezdve válogattak ki a koncentrációs táborokból 140 rajzolót és nyomdászt, akik "választhattak": vagy részt vesznek a műveletben és hamis pénzt állítanak elő a Harmadik birodalom urai számára, vagy szinte biztos halál vár rájuk. A résztvevőket a szigorú titokkal - és szögesdróttal - övezett 19-es barakkban különítették el a Berlintől északra lévő sachsenhauseni koncentrációs tábor területén.
A Bernhard Krüger SS-tiszt által irányított Bernhard-művelet célja az volt, hogy több millió brit fontot hamisítsanak, azt repülőgépen ledobják és forgalomba hozzák Nagy-Britanniában, és ezáltal aláássák az ellenséges ország gazdaságát - továbbá az, hogy így finanszírozzák a náci kémhálózatot. A művelet csúcspontján, 1943-44-ben a foglyok havonta 650 ezer hamis brit bankót gyártottak, ami 2011-es értéken 6-7 milliárd dollár lett volna, de a művelet végül fiaskóba torkollott.
Cytrin eredetileg szerszámkészítő és vésnök volt, neve szerepelt azon a listán, amelyen a Bernhard-művelet résztvevőit sorolták fel. A férfit Lipcséből vitték el a nácik a titkos vállalkozáshoz, ő lett a vésési részleg vezetője. 1945 elején a 19-es barakkban már amerikai dollárokat gyártottak, de a Vörös Hadsereg közeledtével a műveletet leállították, a foglyokat előbb Mauthausenbe, majd egy másik táborba vezényelték, aztán az Ebensee tóhoz irányították, hogy ott valamennyit megöljék. Ám egy napon a náci őrök elpárologtak, Cytrin és a Bernhard-művelet többi résztvevője 1945 májusának első napjaiban felszabadult.
A férfi egyik testvére az Egyesült Államokban, Bronxban élt, így Cytrin feleségével együtt 1949-ben maga is ott telepedett le. A portrékészítésből nem tudott megélni, így visszatért a szerszámkészítéshez. 1971-ben halt meg. Az amerikai hatóságok éveken át gyanakodva tekintettek a "pénzhamisítóra", az AP szerint a az amerikai hadsereg által róla készített dosszié ma is titkosnak számít.
A portrék átadásakor Marcia Friday, aki Cytrin unokájának felesége volt, elmondta, hogy a képekre 25 évvel ezelőtt bukkant rá a család pennsylvaniai házában. Bár már kezdtek szétporladni, megrázó erővel tükrözték a foglyok érzelmeit. "Cytrin mindegyikük szemében képes volt felfedezni és megjeleníteni egy mélyebb érzést, amely a fásultságtól a félelmen át egészen a rettegésig terjedt" - hangoztatta az amerikai rokon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
