A vörösterror 133 napja

Feltárták a keresztesek városát

2011. június 24. 12:07

A keresztesek városrésze is megnyílik a látogatók előtt az év vége felé Akkóban, amitől nem titkoltan a turizmus fellendülését várják a helyiek.


A helyszínen dolgozó munkások ezen a héten végzik a boltozatos, földalatti átjáró megtisztítását a kőtörmeléktől, így hamarosan végre a nagyközönség is „birtokba” veheti a város régi-új földalatti részét. Az egyik falrészleten egy középkori utazó által maga után hagyott üzenet áll, rajta fegyverek rajzával. Mellette egy burkolatkővel kirakott utca kígyózik, ahol egyszer majd utcai árusok próbálhatják agyagfiguráikkal és szenteltvízzel töltött ampulláikkal becserkészni a turistákat.

A város ezen részét utoljára 1291-ben használták, abban az évben, amikor az egyiptomi muzulmán sereg meghódította Akko keresztény helyőrségét. A helyén épült várost az oszmán törökök húzták fel 1750 körül, amely a korábbi települést a kőtörmelékek alatt évszázadokon át őrizte. „Ez az izraeli Pompeji, egy komplett város” – mondta el Eliezer Stern izraeli archeológus, aki a települést a világ legizgalmasabb régészeti helyének nevezte.

A festői szépségű Akko az egyik legrégebbi, folyamatosan lakott izraeli város. 46 ezer fős lakosságából 5 ezren arab származásúak, akik nyomorúságos körülmények között, lakótelepeken tengetik mindennapjaikat. 2001-ben Akko lett Izrael első világörökségi része, azonban elhelyezkedéséből kifolyólag, esetleg amiatt, hogy olyan településekkel kell felvennie a versenyt, mint Jeruzsálem, vagy a sivatagi Maszada, a vártnál jóval kevesebb turista érkezik a városba.

Az izraeli turisztikai minisztérium tájékoztatása szerint Jeruzsálem tavaly 2,5 millió látogatót vonzott, miközben Akkót csak 444 ezren keresték fel – igaz, úgy nehéz versenyre kelni a többi népszerű idegenforgalmi látványossággal, hogy a városnak mindösszesen egy hotelje van, benne tizenhat szobával.

A 4500 éves város 1104-ben, a keresztesek hódítása után indult virágzásnak. Akko a keresztény uralom idején kereskedelmi központtá fejlődött, genovai, pisai, velencei, zsidó, muzulmán és európai keresztesek adták-vették egymás portékáját. „Amikor megérkeztem ebbe a szörnyű városba, megszámlálhatatlan szégyenteljes dolgot és szörnyű tetteket láttam, nagyon összezavarodtam” – írt nem túl hízelgő módon benyomásairól a városba 1216-ban megérkező Jacques de Vitry francia püspök, aki a települést „nagyon züllöttnek” találta, ahol az utcák tele vannak prostituáltakkal. „Akko olyan, mint egy kilencfejű szörny, s minden egyes feje hadakozik egymással – írja a püspök.

A város első szisztematikus feltárása a kilencvenes években vette kezdetét, ekkor találták meg azokat az épületmaradványokat, amelyeket Jacques de Vitry is láthatott, köztük a máltai lovagrend erődjét. Azóta a kikötő közelében húsz elsüllyedt hajóroncs is előkerült, legutóbb éppen Napóleoné, aki 1799-ben vette ostrom alá a várost.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!