Veszélyben Ur városának régészeti öröksége
2011. június 22. 10:52 Discovery News
Még mindig elkerülik a régészek az iraki Ur városát, pedig a gazdag régészeti emlékek megóvása soha nem volt még ennyire fontos feladat, mint ma.
Korábban
„Van bárki, aki törődik az épületek megóvásával?” – teszi fel a költői kérdést Ur zikkurata előtt állva Abdelamir Hamdani doktorandusz, aki többedmagával azt a nemrégiben elindított projektet vezeti, amely a civilizációk bölcsője, Mezopotámia feltárt régészeti emlékeinek megőrzését hivatott elősegíteni.
Ur városának eltemetett kincsei tárt karokkal várják a külföldi régészeket, de a legtöbb szakértő, köztük Hamdani is, inkább a megőrzésre helyezné a hangsúlyt. Ábrahám szülővárosa, Mezopotámia egykori központja, Ur szinte alig mutatta meg magát, épített emlékeinek nagyobbik fele még mindig a föld alatt van.
„Mindenki ásni szeretne. Az emberek azt sürgetik, hogy folytassunk ásatásokat ” – mondta el Hamdani, aki egy iraki-amerikai közös vállalkozás keretében végzi az ősi város feltérképezését. „Kincsek vannak a talpunk alatt. De ez semmit nem ér, ha nem őrizzük meg a leleteket” – sóhajt fel a kutató.
A British Museum és a Pennsylvania Egyetem által az 1920-1930-as években folytatott ásatások óta nem történt szisztematikus feltárás a Bagdadtól jó 250 kilométerrel délre elhelyezkedő Ur (a mai Nasiriyah) területén. Szakértők szerint eddig a városnak körülbelül a tíz százalékát tárták fel, Charles Leonard Woolley amerikai régész felfedezései óta pedig az elmúlt fél évszázadban szinte semmit nem tettek az állagmegóvás érdekében.
A város a sumér birodalom fontos központja volt, jelentőségét egészen Nagy Sándor hódításáig megőrizte. Aranykora Ur-Nammu (és utódai) uralkodásának idejére tehető, aki i.e. 2112 és 2095 között állt a birodalom élén. Ur kövezett, háromsávos utakkal, iskolákkal, költőkkel, írnokokkal, pezsgő művészeti élettel és patinás épületekkel dicsekedhetett. Az elmúlt harminc évben (iraki-iráni háború, első öbölháború) nem sok babér termett a külföldi régészeknek, a 2003-as amerikai intervenció után Bagdadnak pedig már nem volt kapacitása a 12 ezer dokumentált régészeti lelőhellyel rendelkező közel-keleti országban nagyobb ásatásba fognia – akik jöttek, azok inkább az autonóm, valamivel biztonságosabb kurd régióban láttak munkának.
Ezen a véleményen van Christine Kepinski francia régész is, aki rámutatott: a cseh, olasz, francia, görög, brit, német és holland archeológusok inkább csak távolból figyelik Bagdadot, s inkább Kurdisztánt célozzák meg. Franco d'Agostino olasz régész azonban délre tart, s Abu Toubairahnál a mezopotámiai városok közötti kapcsolatokat szeretné alaposabban megvizsgálni. A vallási színezetű harcok jelentette biztonsági kockázatok ellenére a kaliforniai Global Heritage Fund is megvetette a lábát a közel-keleti országban, s a tervek szerint 580 ezer dollárt készül költeni az elkövetkező öt évben állagmegóvásra, s további egy millió dollár felajánlást remél az iraki kormánytól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
