A szélsőségek évszázada

Az akadémikus annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Agora-programja keretében Mérlegen a magyar 20. század címmel tart előadást. "A 20. századi kudarcainkért általában Trianont és az államszocializmus negyven évét szokás okolni" - mutatott rá Romsics Ignác, aki előadásában azt elemzi majd, hogy a 20. század folyamán Magyarország milyen mértékben került hol közelebb, hol távolabb az Egyesült Államoktól és az európai centrumtól.

"Azt vizsgálom, hogy egyes korszakokban sikeres volt-e a felzárkózási politikánk vagy sem. Az előadásom egyik vonulata az OECD-nek a nemzeti jövedelemre vonatkozó számításaiból indul ki, bár tudatában vagyok annak, hogy a látszólagos egzaktság mögött akarva akaratlanul szubjektivizmus húzódhat meg. Mindazonáltal különböző típusú számítások vannak, amelyekből az az eredmény következtethető ki, hogy Horthy-korszak teljesítménye jobb volt, mint amit a történetírás korábban kimutatott" - mondta.

Mint kifejtette, kétségtelen, hogy az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország fejlődési lehetőségei jobbak voltak, mint a trianoni határok közé zárva, mindazonáltal a gazdaság gyorsan alkalmazkodott, már az 1920-as években fellendülés következett be. Közlése szerint ennek egyik oka, hogy a békeszerződés "csak" területeket csatolt el, de a hagyományos termelési struktúrákat nem rombolta szét. A második világháborút követően más volt a helyzet. A terület ugyan nem változott, a termelési feltételek annál inkább, s az állami tulajdonra épülő szocialista tervgazdaság nem volt képes lépést tartani a magántulajdonra épülő piacgazdaságokkal.

"Ennél is érdekesebb, hogy a rendszerváltást követő húsz évben sem sikerült érdemben javítani a pozíciónkat, a piacok átalakulása és más okok miatt elkerülhetetlenül hanyatlás következett be. A termelés 1999-re érte el az 1989-es szintet. Volt egy felzárkózási periódus, amely azonban az utóbbi években elakadt, ezért érdemben ez a közeledés továbbra sem sikerült. Meggyőződésem szerint a sikertelenség alapvető oka, hogy a politikai és a hozzá kötődő szellemi elit olyan mértékben antagonizált, ami lehetetlenné tette, hogy az ország jelenét és jövőjét nagymértékben meghatározó stratégiai kérdésekben folyamatos konszenzuális politikát tudjanak érvényesíteni.

Amit az egyik felépített, azt a másik részben vagy egészben lebontotta, így 4-5 éves periódusonként kapkodás jellemezte a politikát, nem pedig a folyamatosság" - magyarázta az akadémikus, aki szerint az oktatásban lenne a legfontosabb a folyamatosság: négy-öt éves periódusokban ugyanis nem lehet eredményeket elérni, holott Magyarország legfőbb természeti kincse a kiművelt emberfő, csak tőle várható a pozíciónk javulása.

"A magyar 20. század ellentmondásos volt. Bizonyos szempontból ugyanolyannak mondanám, mint a világ 20. századát. Egyfelől, mint a világ többi részén, hihetetlen technikai, tudományos gyarapodásnak voltunk a tanúi, ugyanakkor az első, majd a második világháború szörnyűségei mindenképp negatív jelleggel ruházzák fel a 20. századot. Ezen belül Magyarország számára különlegesen negatív esemény az államszocializmus negyven éve, amelyet az egész kelet-európai blokkal együtt szenvedtünk el. Trianon viszont a mi keresztünk, ilyen fajta szétszakítottságban sem a lengyeleknek, sem a többieknek nem volt részük" - összegezte Romsics Ignác akadémikus.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban