Eredeti a legrégibb latin felirat

Nincs kétség, a Fibula Praenestina igazi - adta hírül az olasz sajtó a római és a firenzei tudományegyetem, valamint az olasz Nemzeti Kutatóközpont tudósainak bejelentését. Az eddig vitatott eredetű tárgy egy arannyal bevont ókori ékszer, a mintegy 11 centiméter hosszú praenestei fibula.

Az i.e. 7. századra datált és leginkább egy biztosítótűre emlékeztető fibula egykori gazdája ruháját tartotta össze. Nevét származási helyéről kapta: az aranycsat a Rómától nem messze levő Praeneste (ma Palestrina) városánál kiásott etruszk Bernardini-sírból került elő. A fibulát Wolfgang Helbig német régész vásárolta meg és mutatta be 1871-ben a nagyközönségnek.

A praenestei fibula eredetét kezdettől fogva vitatták. Az olasz régészek a hetvenes években egyenesen hamisítványnak kiáltották ki, azt állítva, hogy az ékszert Helbig manipulálta a fibula oldalára vésett felirattal együtt. A közelmúltban a legmodernebb technológiai eszközökkel vizsgálták meg a csatot és kiderült, hogy mégiscsak eredeti. Így a praenestei fibulán olvasható felirat a legrégibb latin nyelvű írásos emlékké vált.

Az ékszer oldalán, jobbról balra a Manios me fhefhaked Numasioi, vagyis latinul a Manius me fecit Numerio (Manius készített engem Numeriusnak) ólatin felirat olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Ókori színházakban rendeznek opera- és balettfesztiválokat Törökországban
• Új leletek árnyalják az elfeledett közép-ázsiai állam történetét
• Szoros keleti kapcsolatai voltak a titokzatos tartesszoszi civilizációnak
• Mesterséges intelligenciával rekonstruálják az ókori kínai bambusztekercseket
• 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban
• Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz
• Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben
• Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét
• Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán