Peking: kártérítést fizetnének a Tienanmen téri áldozatok családjának?
2011. június 1. 11:01 MTI
A kínai hatóságok jelét adták annak, hogy kártérítést fizetnének azok hozzátartozóinak, akik az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás leverése közben vesztették életüket - derült ki abból a levélből, amelyet 127 áldozat anyjának aláírásával tettek közzé.
Korábban
A nyílt levélből megtudni, hogy az egyik - meg nem nevezett - anyát február folyamán két ízben is felkeresték a közbiztonsági illetékesek, s bár a történtekre vonatkozó visszamenőleges törvényességi eljárásról, nyomozásról nem ejtettek szót, felvetették az anyagi kártérítés lehetőségét. A Tienanmen Anyák elnevezésű csoport állítása szerint 203 ember halálát dokumentálták, de sok áldozatot nem azonosítottak.
Az áldozatok hozzátartozónak szerveződése a szombati 22. évforduló előtt nyilvánosságra hozott levelében kijelenti: "azoknak a lelkét, akiket június negyedikén megöltek, nem szabad bemocskolni, családjukat nem szabad megszégyeníteni - ez az alap. E két dolgon kívül mindenről lehet tárgyalni" - áll a dokumentumban.
A kínai külügyi szóvivő a kártérítésre vonatkozó kérdésre válaszolva kedden kijelentette: ezzel kapcsolatban nincs olyan információk birtokában, amelyeket az újságírókkal megoszthatna. Kínában a hivatalos nyilvánosság nem foglalkozik az "1989-es eseményekkel", s a mai huszonévesek, de még a harmincasok is túlnyomó részt keveset tudnak, ha egyáltalán tudnak valamit a Pekingben lezajlott megmozdulásokról és végül kíméletlen elfojtásukról.
Li Peng akkori miniszterelnök tavaly megjelent emlékirataiban azt állítja, hogy kész volt az életét áldozni azért, hogy ne váljanak teljességgel kezelhetetlenné az események, amelyeket a kulturális forradalom időszakának felfordulásához hasonlít. Naplójegyzeteiből kiderül: a legfelsőbb vezetés is megosztott volt abban, hogyan kezeljék a diáklázadást. A döntést a hadsereg bevetéséről és a statáriumról végül Kína akkori legbefolyásosabb vezetője, Teng Hsziao-ping (Teng Xiaoping) hozta meg.

Az 1989-es több hétig tartó diáklázadások és leverésük levéltári dokumentumait a kínai kormány harminc évre zárolta - tájékoztatott róla az állami levéltárban szintén kedden Jang Tung-csüan (Yang Dongquan) igazgató. Hozzátette, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a titkosítások feloldását még későbbre halaszthatják.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Őskor
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
- Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Tudósok azt állítják, az ember jóval előbb tudott beszélni, mint azt eddig feltételezték
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59