A vörösterror 133 napja

A szigligeti vár a finnugor világ hét csodája között

2011. május 12. 13:24 MTI

A szigligeti vár is bekerült a finnugor világ hét csodája közé, amelyeket internetes szavazás nyomán választottak ki természet, kultúra, kézzel alkotott műemlékek és az ünnepek kategóriákban.


Minden egyes kategóriában hét-hét csodát választottak ki a több mint 400 jelölt közül az öt hónapon át tartó szavazással a résztvevők, akik egyben jelölhettek is objektumokat - adta hírül a finnugor.ru honlap.

A sziktivkari Finnugor Médiaközpont által tavaly nyáron meghirdetett nemzetközi versenyre a 25 finnugor és szamojéd nép történelméhez, kultúrájához kapcsolódó jelentős természeti helyszíneket, emlékműveket és építményeket, tárgyakat, valamint a nyelvcsoporthoz tartozó közösségek létező vagy már elfeledett népszokásait, nemzeti ünnepeit lehetetett ajánlani. Oroszországi, magyar, finn és észt szakértők értékelték a beérkezett ajánlásokat, majd nyilvános szavazással választották ki a finnugor világ hét csodája címre érdemes emlékeket.

Természet kategóriában az első helyre a hantik Barszov nevű hegye került. Az Ural hegységtől keletre fekvő Hanti–Manysi Autonóm Körzetben Szurgut városa közelében lévő ismert régészeti lelőhelyen a kőkorszakig visszamenőleg találtak már leleteket. Kultúra kategóriában a legtöbb szavazatot a Kany kuns olan című hanti etnográfiai gyűjteménysorozat kapta, amelynek még csupán első kötetei jelentek meg. A kézzel alkotott műemlékek kategória első helyére a mordvin Sztyepan Erza szobrász alkotásai kerültek.

Ünnepek kategóriában messze a legtöbb szavazatot a hantik medvejátékok ünnepe kapta. A hantik fölényes győzelmében bizonyára szerepe volt annak is, hogy ők tették a legtöbb, szám szerint 42 javaslatot, míg például a manysik megelégedtek 17 javaslattal. Természet kategóriában a hét csoda közé került egyebek mellett az északi rénszarvas, amelynek tenyésztése több északi nép, például a nyenyecek, a szamojédok, az enyecek, a hantik és a nganaszanok gazdaságának egyik alapja, egy komi nemzeti park, a vepszék egy eltűnőben lévő tava, egy udmurtföldi cirbolyafenyő-liget, egy mordvinföldi természetvédelmi terület.

Kultúra kategóriában a hantik és manysik gyerek etnokulturális központja, az udmurtok egy népmesei alakja, az erzák tavlai fajátékai, Kinerma karéliai falu, egy nyenyec emlékmű, valamint az onyega-tavi és karéliai kőbe vésett, őskori rajzok kerültek a hét csoda közé. A kézzel alkotott műemlékek kategóriában a csodák közé került a hantik egy fából készült régi erődítménye, a régi udmurtok Idnakar városa, a nyenyecek egy temploma, a marik egy hegye, a szamojédek ősi labirintusai és a finnugor csodák egyetlen magyar szereplője, az 1260-as években épült balaton-felvidéki szigligeti vár. Ünnep kategóriában a nyenyecek, manysik és hantik, valamint a moksák és erzák egy-egy közös ünnepe, továbbá a marik és az udmurtok egy-egy ünnepe került a csodák közé.

A világon több mint 24 millió ember beszéli anyanyelvként a finnugor nyelvek valamelyikét. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!