Tajvan is üzent Tokiónak az új tankönyvek miatt

A tajvani kormányzat tiltakozott, amiért "a japán fél új tankönyveiben egyoldalúan és félrevezető módon jogot formál a Tiaojü-szigetekre (Diaoyu)" - hangoztatja a külügyi tárca közleménye, azzal, hogy a szigeteket Tajvan területrészének tekinti. Egyúttal felszólítja Japánt, hogy a kérdést ésszerűen és bölcsen kezelje, mert ellenkező esetben sérülhetnek a kétoldalú kapcsolatok.

Tavaly szeptember közepén tajvani aktivisták megközelítették a szigeteket, de a japán parti őrség vízen és a levegőben megjelent egységei megakadályozták demonstratív célzattal tervezett partraszállásukat. Tajpejben akkor több mint százan tiltakoztak Japán képviseleténél, ahol zászlót égettek és téptek darabokra, halakat dobáltak. Feltételezések szerint a lakatlan szigetek körüli vizek nemcsak halban gazdagok, de a tengeri talapzat jelentős mennyiségű földgázt és olajat is rejt. A szigetek jelenleg a japán Isigaki kormányzatának fennhatósága alá tartoznak.

A Tiaojü-szigetek (japán nevükön Szenkaku-szigetek) feletti szuverenitás jogát Peking vitathatatlanul fenntartja magának, s csütörtökön a külügyi szóvivő útján adott hangot a tankönyvek tartalma miatti felháborodásának. Kína érvelése szerint a Tiaojü-szigetek a Ming-dinasztia (1368–1644) óta szerepelnek kínai térképeken, s első említésük kínai dokumentumokban az 1400-as évek elejére tehető. 1895. január 14-én Japán titokban elfoglalta a területet, de a II. világháború után született nemzetközi dokumentumok is egyértelműen megállapítják, hogy Tajvan és a környező szigetek Kína területéhez tartoznak. Japán ugyanakkor az Egyesült Államok kezelésébe adta a szigeteket, amely 1971-ben - kétoldalú egyezmény keretében és Kína tiltakozása mellett - "visszaadta" azokat Japánnak.

A szomszédok közötti vita legutóbb akkor lángolt fel, amikor tavaly ősszel a japán parti őrség elfogott egy kínai halászhajót a szigetek térségében, kapitányát pedig több mint két héten át fogva tartották. A konfliktus mindkét országban felkorbácsolta az indulatokat, s komoly diplomáciai összeütközéseket váltott ki, amelyeket civil tiltakozások sora kísért Kína több nagy városában, Hongkongban és Tajpejben.

A kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételekor, 1972-ben a kínai és a japán fél megállapodott abban, hogy a jövőbeli rendezésig félreteszi a kérdést. A két ország 2008 júniusában jutott elvi megállapodásra az ügyben, és 2010 júliusában megtartotta a konkrét lépésekről szóló tárgyalások első fordulóját. Az ismert okok miatt azonban a folytatás elmaradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2010/tél

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett