Elveszettnek hitt frízeket fedeztek fel az Akropolisz falában
2011. március 3. 20:02 MTI
Szenzációs leletre bukkantak a régészek az Akropoliszon: a déli falban a Parthenon öt, eddig hiányzó frízrészletét találták meg.
Korábban
A frízeket kirakóhoz hasonló módon építették be a falba, hogy megerősítsék azt. A kutatók egyelőre nem tudják, milyen nagyon a frízek.
Alekszandrosz Mantisz régész csütörtökön elmondta, a frízeket véletlenül fedezték fel, amikor összesen 2250, nagyfelbontású képet készítettek az Akropolisz falairól. A fotókkal elsősorban az volt a céljuk, hogy megállapítsák, keletkeztek-e rajtuk hasadások vagy repedések. A frízeket azért vették észre, mert anyaguk nem mészkő, mint a fal többi része, hanem ugyanaz a márvány, amelyet egykor a Parthenon templom építéséhez használtak.
A régészek eddig úgy vélték, hogy a most megtalált darabok az épület 1687-es robbanásakor megsemmisültek. A domborműveket az elkövetkező hónapokban óvatosan eltávolítják a falból, hogy aztán elhelyezhessék az Akropolisz lábánál található új múzeumban. A régészek feltételezései szerint legalább öt frízlapot találnak majd.
A Parthenon fennmaradt 96 frízdarabjából 56 a British Museumban található. A 19. század elején Lord Elgin, az akkori konstantinápolyi brit nagykövet az Akropoliszon lévő Parthenon és egyéb műemlékek legjobb állapotban megmaradt részeit szétszerelte, és Angliába szállíttatta. Athén már több mint negyedszázada követeli a visszaszolgáltatásukat. A londoni múzeum eddig azzal indokolta a kérés visszautasítását, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a fríz darabjainak megőrzésére.
A Parthenon az antik Görögország leghíresebb még létező építészeti műemlékeinek egyike. Az templomot Athéné Parthenosz, azaz a szűz Pallasz Athéné tiszteletére emelték i.e. 447 és 432 között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap