Ladik a Néprajzi Múzeumban

Mint azt Mátray Gyöngyi, a Finn Kulturális, Tudományos és Gazdasági Központ, a Finnagora projektvezetője elmondta, a fa Finnországban a kézművesség, az építészet és a használati tárgyak készítésének egyik fontos alapanyaga. A fából készült jellegzetes tárgyak közé tartozik a fürge, könnyű ladik is, amelyből a Néprajzi Múzeum kamaratárlatán három is látható, a készítés különböző fázisában.

Az első fázisban az egészséges, 100-150 éves nyárfatönkből fejszével és gyaluval kialakították a vájatot. A második munkafázisban a készülő ladik mellett fél méterre a csónak méretével megegyező tüzet raktak, annak fényénél mélyítették a vájatot és szárították a vízi járművet. Ezzel egy időben belülről kátránnyal kenték be, hogy vízhatlan legyen, kívülről vizezték, hogy ne száradjon ki túlságosan a fa. Ez a fázis persze nem látható a múzeumban, csak ennek végeredménye, a félkész ladik, de kiállították a teljesen kész ladikot is bordákkal, ülődeszkákkal, evezőkkel, sőt szétnyitható falakon fotókkal illusztrálják a ladik készítésének teljes menetét - magyarázta Mátray Gyöngyi.

A projektvezető felidézte, hogy az ősi ladik készítésének folyamatát tavaly kétszer is végigkísérhette élőben Pécsett a magyar közönség: áprilisban a baranyai megyeszékhely finn testvérvárosa, Lahti bemutatkozó rendezvénysorozatán, májusban pedig az Európa Kulturális Fővárosa program EuropaMania fesztiválján. A három mester, Kari Kärkäinen, Seppo Kalliokoski és Matti Kurkela az érdeklődők gyűrűjében mutatta be ladikkészítő tudományát - tette hozzá a projektvezető.

Finnországban az 1940-es években szinte teljesen feledésbe merült az ősi csónakkészítés, holott a sok folyón és tavon a hétköznapi közlekedés elválaszthatatlan része volt, szerepel a mondákban, a népköltészetben és a találós kérdések között is. A három mester alkotta fafaragó művészcsoport, a Puunkuokkijat azonban fölélesztette az ősi finn mesterséget, s mint azt a tárlat is bizonyítja, a ladikkészítés tudománya így tovább él.

A fa fontosságát a finn építészetben, formatervezésben, képzőművészetben idén a Finnagora kiemelten kívánja bemutatni Budapesten, többek között a dizájnhéten - jegyezte meg Mátray Gyöngyi.

A finn ladikot bemutató tárlat - a (M)ilyenek a finnek? című időszaki kiállítással együtt - május 1-ig tart nyitva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején