Négy súlyos szárazság sújtotta Közép-Amerikát
2011. február 10. 09:17 MTI
Négy súlyos szárazság volt kihatással az ókori civilizációk felemelkedésére és bukására Mexikó mai területén - derítették ki amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Geophysical Research folyóiratban jelentetik meg.
Korábban
Az Arkansasi Egyetem kutatói a mexikói mocsárciprus (Taxodium mucronatum) évgyűrűit fogták vallatóra. Ez Közép-Amerika egyetlen olyan fafajtája, amely akár ezer évig, vagy még tovább elél.
A tudósok a Quéretaro szövetségi államban lévő Amealco-kanyonban 30 ősöreg mocsárciprusból 74 mintát vettek. A helyszín mindössze 90 kilométerre van Tenochtitlantól, az Azték Birodalom fővárosától, s 60 kilométerre északkeletre a tolték állam központjától, Tulától. A fák évgyűrűi segítségével 1238 évre visszamenőleg tudták elemezni az időjárást. Ezáltal első ízben sikerült pontosan, évekre lebontva meghatározni Közép-Amerika klimatikus viszonyait.
Mint kiderült, a spanyol hódítás előtt négy igen súlyos szárazság sújtotta a régiót. Üledékvizsgálatok alapján már korábban is ismert volt, hogy valamikor az i.sz. 9. század vége felé "Mexikó" és a Karib-térség vidékét szárazság sújtotta, amely hozzájárulhatott a maja civilizáció bukásához. A dendrokronológiai vizsgálatok során most viszont sikerült pontosan meghatározni az aszályos időszak tartamát, amely huszonöt éven át, 897 és 922 között sújtotta a térséget.
Tizennyolc éven át, 1149 és 1167 között tartott az aszály "Mexikó" középső részén, amikor katasztrofálisan csökkentek a kukoricahozamok, s az élelemhiány a feltételezések szerint végzetes csapást mért a tolték kultúrára.
Két másik hosszú aszályos időszakra is fény derült - az egyik révén a kutatók többet remélnek megtudni az azték birodalom felemelkedéséről és bukásáról, míg a másik segítségével a tudósok megismerhetik, hogy miként járult hozzá az időjárás a spanyolok által behurcolt betegségek terjedéséhez Közép-Amerikában.
"A kultúrák felemelkedése és bukása komplex folyamat, amelyben rengeteg tényező játszott közre, vagyis nem lehet egyetlen okra visszavezetni például a maja civilizáció végzetét. Kutatásaink ugyanakkor segítenek majd más tudósoknak precízebben megvizsgálni és megérteni a szárazságok és a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket" - hangsúlyozta David Stahle, az Arkansasi Egyetem paleoklimatológusa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap