Meghatározó szerepet töltött be a játék Mohendzsodáróban
2011. február 9. 10:52
A játék négyezer éve is központi helyet töltött be az emberek életében – állítja a svéd Göteborgi Egyetem kutatója, aki a játékok társadalmi szerepét vizsgálta a bronzkori Indus-völgyi város lakói körében.
Korábban
Egyáltalán nem számít szokatlannak, ha az archeológusok az ősrégi régészeti lelőhelyeken játékokkal kapcsolatos leletekre bukkannak, azonban általánosan elmondható, hogy a szakemberek egyáltalán nem fordítanak sok időt a kutatásukra. „Például ártatlan szórakozási lehetőségként tekintenek rájuk, rituális aspektusból, esetleg mint a társadalmi rang szimbólumaiként vizsgálják, de minden esetben igaz, hogy nem tulajdonítanak nagy jelentőséget nekik” – mondta el Elke Rogersdotter, a tanulmány szerzője.
Rogersdotter a mai Pakisztán területén található Mohendzsodáró ősi romjainál talált, játékokkal kapcsolatos leleteket vizsgálta meg; ez a legnagyobb városi településnek számít a bronzkori Indus-völgyében. Mohendzsodárót azonban nagyon nehéz kutatni, mivel az ásatás során egyetlen templom vagy palota sem került elő, így azt is homály fedi, hogyan irányították a közösséget, vagy hogy miként nézett ki a városi elit.
Rogersdotter kutatása néhány valóban meglepő eredménnyel szolgált: a városban talált leletek közül ugyanis minden tízedik valamilyen játékkal hozható összefüggésbe, például dobókockák és különböző játékeszközök formájában. Ráadásul ezek nem szétszórva találhatók meg, amiből a kutató arra következtetett, hogy az emberek egy helyben, egy erre a célra kialakított helyiségben játszottak.
„A játékok minősége és a strukturált elosztás azt mutatja, hogy a játék már a négyezer éve élt elődeink mindennapi életében is meghatározó szerepet töltött be” – mondta el Rogersdotter. „Társadalmi fontosságuk meghatározása a már kialakult gondolkodásmódunkat komoly kihívás elé állítja” – tette hozzá a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap