Legendás apák és fiúk

Sci-fivel verte át Iránt a CIA

2011. február 7. 09:22

Úgy tűnik mégis megvalósulhat egy korábban feketelistás, azaz leforgatásra aligha esélyes forgatókönyv, amely azt mutatja be, hogy a CIA miként mentett ki amerikaiakat a forrongó Iránból - egy sci-fi film forgatásának álcázva.


Minden bizonnyal Ben Affleck ülhet majd az egyelőre Argo címet viselő film rendezői székébe, a produceri feladatokat pedig George Clooney látja majd el. A történet a Wired 2007-ben megjelent cikkén alapul, amelyből tavaly készült el a forgatókönyv, fel is kerülve a megvalósíthatatlan projektek feketelistájára.

A Joshuah Bearman által papírra vetett sztori 1979. november 4-én vette kezdetét, amikor iráni diákok törtek be a teheráni amerikai nagykövetségre. A 444 napig tartó krízis a mai napig az amerikai külpolitika egyik fájó pontja: az 52 amerikai története és az alig egy hónappal később katasztrófába fulladt mentési kísérlet sokáig kísértett a köztudatban, és többek közt ez vetett véget Jimmy Carter újraválasztási álmainak is.

Voltak azonban páran, akiknek sikerült kijutni a követségi épületből: Mark és Cora Lijek, Joseph Stafford, Kathleen és Robert Anders illetve több iráni munkatárs nem a főépületben tartózkodtak, amikor a főkapu beszakadt, és sikerült észrevétlenül kijutniuk egy apró sikátorra nyíló ajtón. A cél a brit nagykövetség elérése volt, ám a forrongó tömeg csoportjuk felét elfogta, így a nyugati diplomaták Andersék közelben lévő lakására tartottak, ahol sikeresen használni tudták a férfi nagykövetségi rádióhálózatra kötött jeladóját. A siker nem tartott sokáig: bár vészjelzéseket küldtek, és segítséget kértek, pár óra múlva minden angol hang eltűnt az éterből.

Fejetlenség uralkodott a tengerentúlon a CIA irodáiban is, és az információhiányon az sem segített, hogy ajatollah kormányzata semmilyen tárgyalásra nem volt hajlandó. Az ügynökség átveréseken alapuló akcióira szakosodott részlegének korábbi feje, Tony Mendez is ekkor szembesült azzal, hogy nincs mit tenni, hiszen három operatív emberük a nagykövetségen ül, fogságban.

Azt viszont ő is csak pár héttel később tudta meg, hogy a Forradalmi Gárda nem fogott el minden amerikait, és páran Teheránban rejtőznek. A titkolózás érthető volt: Carter tanácsadói és a külügy nem akarták, hogy az esetlegesen kiszivárgó információ az irániakhoz is eljusson. Mendez ekkor egy olyan hadművelet tervezésébe kezdett, amely az amerikaiakat hamis személyazonosság birtokában kijuttathatja az országból. Persze ahhoz hogy mindez működhessen, valamilyen hamis indokkal el kellett jutnia oda, hogy a diplomaták megkaphassák útlevelüket.

A szökevények eközben kétségbeejtő helyzetben voltak, hiszen akármelyik pillanatban kiszúrhatták őket. Végül nagy nehezen sikerült felhívniuk – bár a telefonvonalakat a forradalom óta folyamatosan figyelték - a kanadai nagykövetséget, ahová kalandos úton bejutva biztonságba kerültek. Mindez azonban aranykalitkának bizonyult, hiszen az épületeket sosem hagyhatták el. A veszély ezzel sem múlt el, mert az iráni katonai felderítés ekkorra már eléggé beleásta magát az amerikai nagykövetségen lefoglalt iratanyagba, hogy pontosan tudják kik hiányoznak a foglyaik közül. Szorosabbra vonták hát a nyugati épületek körüli őrjáratokat, és egyre többször repültek el helikoptereikkel az egyes nagykövetségek fölött.

A menekülők története Amerikában valahogy mégiscsak kiszivárgott, és több napilap is annak hitelessége felől érdeklődött a CIA-nál, akik életét az sem könnyítette meg, hogy a decemberi NATO-értekezleten a kanadai külügy egyik képviselője már azzal fordult Cyrus Vance amerikai külügyminiszterhez, hogy szerinte a hat amerikai képes lenne-e biciklin eljutni a török határig.

Több elvetélt idea után aztán megszületett az ötlet: Mendez Kevin Costa Harkins néven, ír filmproducerként érkezne meg Iránba, hogy egy hollywoodi eposznak keressen forgatási helyszínt. Mindez hihető lett volna az irániaknak is, akik külföldi befektetőket és pénzforrásokat kerestek, egy hasonló produkció pedig többmilliós bevételt jelenthetett. A tervet a Fehér Ház is jóváhagyta, így Mendez Los Angeles-be utazva vette fel a kapcsolatot a Majmok bolygója Oscar-díjas maszkmesterével, John Chambners-szel, illetve annak munkatársával, Bob Sidell-lel.

Az ördög a részletekben rejlett: a szakembereknek minden apróságra ügyelniük kellett, hiszen a legkisebb pontatlanság is az akció bukását okozhatta. Alig négy nap alatt létrehoztak egy hamis filmforgalmazó céget, irodákat béreltek, majd megszerezték a megfelelő forgatókönyvet. A választás Roger Zelazny „A fény ura” című könyvére esett, amelynek látványterveit Jack Kirby, az X-Men képregények egyik atyja készítette. A hindu elemekkel zsúfolt, misztikus sci-fi forgatási helyszínének Irán pont tökéletes volt: az egyik központi helyszínnek a teheráni bazárt jelölték meg, és Mendez ezt felmérni utazhatott az országba, ahová 1980. január 25-én, a CIA hamisítói által készített útlevekkel érkezett meg.

Ekkorra a tökéletesen felépített hazugság minden eleme a helyére került: a filmet újságokban és óriásplakátokon hirdették, a Hollywood Reporter és a Variety röviden be is számolt az előkészítő munkálatokról, írók, színészek és szerepelni vágyók tömegei jelentkeztek meghallgatásra a frissen alapított kamutársaság álirodájában. Mindez persze hiába: Sidellék egyetlen feladata az álca fenntartása volt, ami túl jól is sikerült, így a CIA ezáltal már egy sikeres filmes céget is a magáénak mondhatott.

Mendez a kanadai nagykövetségre megérkezve az ott tartózkodóknak részletesen elmesélte a fedősztorit, majd kiosztotta a szerepeket. Több belső próba után január 28-án hajnali négykor a csoport megindult a repülőtérre: míg az odavezető út meglepően csendes volt, az egyetlen problémát épp maguk a diplomaták okozhatták, hiszen már több mint 80 napja nem voltak emberek között, így eléggé zavartak lehettek, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ráadásul korábban mind a vízumrészlegen dolgoztak, így félő volt, hogy a reptéren dolgozók emlékeznek majd rájuk.

A reptéri percek idegőrlőek voltak: míg az iráni és a SwissAir ügyintézésén a Mendez által hozott, szintén hamisított belépési papírjaikkal simán túljutottak, a legkomolyabb pillanatokat a váróban töltötték el. Amikor aztán a helyi gárdisták figyelme egy műszaki probléma miatt a külföldiek felé fordult volna, a svájci gép utasait hirtelen beszállásra szólították fel. Mint utóbb kiderült: ez Mendez helyi CIA-s kapcsolatának érdeme volt.

A gép végül sikeresen felszállt, a menekültek pedig sikeresen hazajuthattak. Az Argo című film így sosem készült el: a most hasonló címen megvalósuló alkotás pedig értelemszerűen nem a Zelazny-regényt, hanem az iráni menekültek történetét és a CIA csavaros mentőakcióját mutatja majd be.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!