2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A egyiptomi kincsek fosztogatói

2011. február 2. 08:56

Az egyre fokozódó egyiptomi tüntetések során elszabaduló káoszban többen próbálták kifosztani az ország múzeumait és régészeti helyszíneit. Kincsek, régészek és fosztogatók: ki védi meg a Nílus-parti ország örökségét?


A káosz azonban nem csak az egyiptológusokat és helyi történészeket, de az átlagembereket is mozgósította az örökség védelmében, Sokan élőlánccal védték az egyes helyszíneket, nem hivatalos ellenőrző pontokat állítottak fel, és profin óvták ezen helyszíneket.

Péntek éjszaka azonban mindez nem gátolta meg a fosztogatókat abban, hogy betörjenek a Záhi Havvász, Egyiptom főrégésze által „kevéssé őrzöttnek” minősített Egyiptomi Múzeumba, és megrongáljanak két múmiát és több tárgyat is. Ellopni azonban nem sikerült ezeket. Willeke Wendrich, a UCLA egyiptológusa szerint a – valószínűleg biztonsági őrök és rendőrök által elkövetett – rombolás során a fosztogatók aranyat kerestek, erre utal az összetört tárgyak tömege is. Mivel ezen szobrocskák igencsak törékenyek voltak, ezért helyreállításuk is nagyon költséges, bonyolult és hosszadalmas folyamat lesz – véli a kutató.

A rendőrség és a kairói polgárok szombaton elfogták a fosztogatókat, majd ezen a napon szorosabbra vették az őrséget is a múzeum körül.

A fosztogatások azonban az egész országra kiterjedtek, ezért Alexandriában helyi fiatalok irányították a forgalmat és vigyáztak a híres könyvtárhoz hasonló létesítményekre, Luxorban pedig a helyiek barikádjai állították meg a felfegyverkezett fosztogatókat.

Más múzeumok azonban nem voltak szerencsések: Memphiszben minden kiállított tárgynak és kincsnek lába kelt – a lopások teljes mértékét azonban csak a károk teljes felmérése után állapítják majd meg. Szintén betörtek a Kopt Múzeumba, a Királyi Ékszermúzeumba és az Alexandriai Nemzeti Múzeumba is; a fosztogatók Abu-Szír és Szakkara sírjait is megkárosították.

Az egyiptomi tömegtiltakozások és fosztogatások miatt az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezete (UNESCO) és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) is aggódik az ország kulturális kincseiért. A párizsi központú UNESCO igazgatója, Irina Bokova kedden kijelentette, valamennyi egyiptomi kulturális és történelmi emlékművet meg kell védeni. A kulturális kincsek nemcsak tudományos és gazdasági, hanem az egyiptomi identitás szempontjából is nagyon értékesek - fejtette ki.

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) is kiemelt fontosságúnak tartja az egyiptomi kincsekben okozott károk leltározását. Erre viszont csak akkor van lehetőség, ha újra béke költözik az országba. Jelenleg az intézmények és kollégák közötti kommunikáció nehézkes, elsősorban személyes ismeretségek segítségével valósul meg. A leltározás megtörténte után a tanács nyilvánosságra hozza hivatalos állásfoglalását - jelentette be Regine Schulz, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem egyiptológusa, az ICOM vezetőségének tagja. Schulz addig is felszólította a különböző országok illetékeseit, hogy ne vásároljanak Egyiptomból származó műkincseket, és pontosan vizsgálják meg, mi kerül a műkincspiacra.

Schulz szerint "az emberi tragédiákon túl a jelenlegi egyiptomi helyzet a világörökség nagy tragédiája is. Nemcsak az egyiptomiak, hanem az egész világ történelmi kincseiről van ugyanis szó. A károk, már csak a turizmusgazdaságot tekintve is, érintik valamennyi egyiptomit - függetlenül attól, melyik kormány kerül eztán hatalomra".

Havvász szerint – aki az új Mubarak-kormányban is szerepet kapott – ezen állítások eltúlzottak, és egyáltalán nem kell aggódni, hiszen a tüntetéseknek hamarosan vége lesz, és az élet visszatér a régi kerékvágásba. A sajtónak adott nyilatkozatai szerint a 24 egyiptomi múzeum teljesen biztonságban van, azokat a hadsereg őrzi, és legkésőbb pénteken újra látogathatóak lesznek majd. Ezen nyilatkozat persze nehezen hihető: a tavaly augusztusi betörés után ugyanis riasztó hiányosságokra derült fény az egyiptomi múzeumok biztonsági rendszereiben.

A tudóstársadalom egyelőre csak reménykedni tud abban, hogy a főrégésznek igaza van. Próbálnak abban is hinni, hogy az iraki és afganisztáni fosztogatások itt nem ismétlődhetnek meg, mert az egyiptomi régészeti helyszínek sokszor a városokban találhatók, így azok kirablását nem könnyű észrevétlenül megoldani.

Az egyiptomi fosztogatások teljes mértékét azonban egyelőre senki nem tudja felbecsülni. Ha a telekommunikációs hálózatokat visszakapcsolják, akkor is több hét lehet ezen katasztrófa veszteségeinek pontos felmérése.

Sokan nem várnak addig: Margaret Maitland, az Oxfordi Egyetem kutatója The Eloquent Peasant című blogjában a közzétett hírügynökségi anyagok alapján elemezte a katasztrófát. Ezzel párhuzamosan a szakemberek a Facebookon is szervezkednek, és már létrehozták a Restore + Save the Egyptian Museum! csoportot, amelyben az információcsere fő célja a pletykák és rémhírek elemzése és cáfolata, és a katasztrófa reális léptékének vázolása lett. A csoport szervezői már felvették a kapcsolatot az UNESCO, a World Monument Fund, az amerikai külügyminisztérium, az Interpol és más szervezetek szakembereivel, akiket a lehetséges lopásokról értesítettek.

A fosztogatások sokak szerint a műkincsek visszakövetelésére indított kampány sikerességét is alááshatja: a Mubarak elleni elégedetlenségek ugyanis pont pár nappal azután robbantak ki, miután Havvász visszakövetelte Nofertiti büsztjét a berlini Neues Museumtól. A kritikusok szerint jelen helyzetben a nyugati múzeumok méltán érvelhetnek azzal, hogy a kincsek nem lennének biztonságban a Nílus-parti országban, még annak ellenére sem, hogy azok nem Kairóban, hanem a most épülő, új egyiptomi múzeumban kapnának helyet.

Havvász szerint azonban ezen aggályoknak nincs létalapja: az egyiptomi kincseknek Egyiptomban a helye, még akkor is, ha az egyiptomiak úgy döntenek, hogy elpusztítják azokat – nyilatkozott a Wall Street Journal tudósítójának.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár