Feldolgozták a trianoni időszak mindennapjait

A kétnapos konferenciáról Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: a mindennapok történetének feldolgozását végezték el a történettudománnyal foglalkozó szakemberek, akik arra keresték a választ, hogy az 1914 és 1920 közötti időszakban miként éltek az itteni lakosok. Hogyan élték meg az egyének, a katonák vagy a hátországban maradottak a háború időszakát, miként hatott rájuk a nagypolitika, hogyan értelmezték azt a megváltozott világot, amelybe a politika, a történelem sodorta őket.

A kutató kifejtette: a nemzetközi tudományos tanácskozásnak és a mostanra időzített tanulmánykötetnek a megközelítési módja az igazán újszerű. Az első világháborút amúgy is kevéssé feldolgozó történelemtudomány inkább "felülről" tekintett erre az időszakra, az első világháborúnak, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának, Jugoszlávia megszületésének idejére, de egy dologról szinte szó sem esett: a hétköznapokról.

A horvátországi Muraköz Megyei Történelmi Társulat hároméves szervezés után tudta tető alá hozni a konferenciát és elkészíteni a tanulmánykötetet, együttműködve a szlovéniai Muraszombati Helytörténeti Múzeummal, valamint a Vas és a Zala Megyei Levéltárral.

Káli Csaba felidézte, hogy az egykor a történelmi Zala vármegyéhez tartozó vidéket a trianoni békeszerződés következményeként ma négy országhoz tartozó darabokra osztották szét: a Muravidék Szlovéniához, a Muraköz Horvátországhoz tartozik, de egy kisebb terület Ausztriához is került. Hozzátette, erről a korszakról sem az egykori Jugoszláviában, sem a szocialista időkben Magyarországon nem lehetett beszélni, bár más-más okból. Trianon Magyarországon a rendszerváltásig "vörös posztónak" számított, Jugoszláviában pedig - amely 1918-tól 1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyságként létezett - azért nem lehetett ezzel a korszakkal foglalkozni, mert maga az államalakulat a monarchia tagadásaként jött létre.

A Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: csáktornyai előadásában egy Magyarországon kuriózumnak számító, igen gazdag történeti forrást mutatott be, mégpedig Zala vármegye egykori főispánjának saját dokumentumait. Teleki Béla - aki 1936 és 1944 között töltötte be a főispáni tisztet - az első világháborúban tiszthelyettes volt. Hároméves frontszolgálatának idejéből megőrizte a naponta kapott, összességében tehát több száz levelét, naplót vezetett, fotóalbumokat készített, de megmaradtak az általa használt katonai térképek is.

A kutatók feldolgozták és bemutatták egyebek mellett a plébániai krónikák feljegyzéseit, a Mura menti lakosság lakáskultúráját, az első világháborús sajtóhíreket és rémhíreket. Beszámoltak arról is, hogy miként tiltakozott Zala vármegye a Mura menti területek elcsatolása ellen, vagy hogy milyen forradalmi mozgalom indult abban az időben a Muravidéken.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház