A történelemmel egyidős a gyerekkatonaság
2010. december 21. 09:22 The Independent
A gyerekkatonák alkalmazása nem modern kori találmány, fiatalkorúakat ugyanis már évszázadok óta bevetnek a különböző fegyveres konfliktusokban. Gyerekkatona körkép Dávidtól a Hitlerjugendig.
Korábban
A minap megjelent, Katonaként harcolnak, gyerekként halnak meg című könyv szerzője, az emberi jogi aktivista és egykori ENSZ-békefenntartó Roméo Dallaire szerint a világon jelenleg 250 ezer gyermekkatona áll fegyverben, leginkább Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Fekete-Afrikában. Többségüket lázadó csoportok toborozzák, de a nemzeti hadseregekben is jelen vannak a gyermekek – Bolívia haderejének ötödét például 16 éven alatti katonák alkotják. A könyvből megtudhatjuk, hogy ezek a gyerekek „kevesebb félelemmel, de sokkal agresszívabban” harcolnak, mint felnőtt társaik – írja Dallaire, aki maga is harcolt gyerekkatonák ellen (és mellett) az 1994-es véres, 800 ezer áldozatot szedő ruandai polgárháborúban.
Ha a gyermekkatonák évszázados történetét feldolgozó történeti munkák és források mélyére ásunk, akkor a gyermek ártatlanságába vetett hit és a gyermekkor felelőtlenségét hangozható álláspont, illetve a gyermekek megnövekedett képességeinek kiaknázása között tátongó szakadék képe tárul szemünk el – hangzik a könyv egyik legfontosabb megállapítása.
Az emberi jogi aktivisták régóta hangoztatott nézete szerint a gyermekeknek a háborúban való alkalmazása posztkoloniális jelenség – ez az érvelés azonban aligha állja meg a helyét. A Római Birodalom és az ókori Görögország idején a gyermekek lándzsavivőkként, üzenethordozókként és szerelőkként vették ki a részüket a háborús erőfeszítésből, a csata pedig a felnőttkorba való átmenetet jelentette az észak-amerikai bennszülött társadalmaktól kezdve (Cheyenne) egészen a nyugat-afrikai törzsekig (Benin).
A fiatalkorúak – a nemzeti mítoszokon túlmenően, mint amilyen Jeanne d’Arc legendája, a kilenc tengeri csatát még a 17. életévének betöltése előtt abszolváló norvég király, II. Olaf példája, vagy éppen a 12 évesen dán hordákat kaszaboló 10. századi ír uralkodó, Brian Boru – nem csak kisegítő munkáig vitték, egyeseknek magasabb sarzsit is sikerült besöpörniük. A Svédország legnagyobb katonai győzelmével záruló, az oroszok ellen vívott narvai csata (1700) például a 18 esztendős XII. Károly vezérletével zajlott, de Horatio Nelsonról sem mondható el, hogy a gyermekek gondatlan kenyerét ette volna: 12 évesen már a fedélzeten találta magát, három évvel később pedig az Északi sarkot is megjárta.
A hadviselés történetében ebből a szempontból a 19. század – különösen az amerikai polgárháború, más néven „fiúk háborúja” – hozta el a fordulópontot. Konzervatív becslések szerint minden tízedik katona nem töltötte be a háború idején a 18. életévét, de vannak olyan elméletek, miszerint a hadseregek harmada gyermekekből állt volna. A háború "professzionálódása" a gyerekkatonák számának visszaszorulását hozta magával, a berlini csatában a Hitlerjugend elkeseredett akciói és a varsói felkelés zsidó „kiskatonáinak” esete után a nemzetközi közvélemény is megkeményedett, mondván, a csatatér nem ideális játéktér a gyermekek számára. 1977-ben a genfi konvenció módosítása 15 évben húzta meg a korhatárt a fegyveres konfliktusokban való részvételhez, majd 1998-ban a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnnek aposztrofálta ennek megszegését.
Ugyanakkor azzal a közkeletű vélekedéssel is le kell számolnunk, hogy a "múltban nem lett volna gyermekkor". A csemeték közül ugyan szinte mindenki részt vett a családi vállalkozásokban a preindusztriális Nagy-Britanniában, a pubertáskor vége azonban inkább a tizenhéthez, mint a tizenháromhoz állt közelebb. Ráadásul a házasságkötésekre is később került sor, 1701-ben átlagosan 27 évesen keltek egybe a párok, a „gyermekházasságok” elterjedése pedig inkább az 1950-es évekre volt jellemző.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap