Szíriától a Nemzeti Múzeumig
2010. december 16. 08:41
Akkor és most - Magyarok Margatban címmel Pécs után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatják be péntektől a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió kiállítását a margati keresztes vár kutatásáról, feltárásáról.
Korábban
Buzás Gergely régész, művészettörténész, a kiállítás rendezője elmondta, hogy a tárlaton 18 tabló, mintegy harminc tárgy látható. A legkülönösebb a gránátalma formájú kerámia kézigránát, amely a 13. századi keresztes háborúkban harci eszköz, gyújtószerszám volt.
Emellett szerepelnek a tárlaton színes mázas kerámiaedények, tálak, játékkocka, a középkori várról készült két fa makett és bemutatnak egy számítógépes animációs filmet a vár rekonstrukciójáról. A kiállítás nyitvatartási ideje alatt, február végéig a Magyar Televíziónak az expedíció szíriai munkájáról készített filmjei peregnek.
A régész, aki ugyancsak tagja a margati expedíciónak, hozzátette: a Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa program keretében bemutatott kiállítástól a budapesti annyiban különbözik, hogy több lesz a tárgy, igaz, ezek restaurátori másolatok, mert az eredeti darabokat határozott időre kapták kölcsön és Pécsről vissza kellett küldeni őket Szíriába. Szigorú törvények védik ugyanis az ásatásoknál föllelt darabokat, és hiába találták meg azokat magyar régészek, nem kaphat belőlük Magyarország - magyarázta a régész.
A szíriai kormány 2006-ban kezdeményezte, hogy a nemzetközileg is elismert Szíriai-Magyar Régészeti Misszió kezdjen feltárásokat az 1187-től a johannita lovagrend birtokában levő, 5,7 hektáron elterülő vár területén. 2007-ben indult a margati program, amelyet "koszt és kvártély" vagyis étkezés és szállás fejében végeznek a magyar archeológusok és önkéntes segítőik. Évente két-három, 2007 óta mostanáig tíz magyar expedíció - amelyben szinte minden magyar tudományos intézmény képviselve van - dolgozott a terepen - tette hozzá Buzás Gergely.
A keresztes hadjáratok a 12-13. században a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalmai voltak. A keresztes hadjáratok kora, különösen a 13. század fordulója az Európa-szerte ismert magyar királyság fénykorának számított. Ez volt egyben az az időszak is, amikor III. Béla, majd fia, II. András uralkodása alatt Magyarország bekapcsolódott a keresztes hadjáratok összeurópai mozgalmába. 1217-1218 fordulóján a II. András vezette hadjárat idején a király fölkereste a johanniták legnagyobb erődjét, az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására.
A Szíriai-Magyar Régészeti Misszióban a magyar kutatások számos fontos és látványos eredményt hoztak, például a világ legnagyobb keresztes freskóciklusát fedezték fel a várkápolnában. Tavaly ősszel Cardiffban nemzetközi keresztes konferenciát tartottak, ezen a Margatban kutató magyar szakemberek ismertették tudományos eredményeiket, s ezek a tanulmányok benne lesznek a konferencia anyagát összegző kötetben - hangsúlyozta Buzás Gergely. Szíriának is fontos a feltárás, mert szeretné elérni, hogy a tengerpart közeli Margat felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap