Rudyard Kipling
2010. december 16. 12:25
(1865-1936)
Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író, költő, A dzsungel könyve című ifjúsági regény szerzője az indiai Bombayben (Mumbai) született 1865. december 30-án, hatéves korában nővérével együtt Angliába küldték tanulni. Egy tipikus angol fiúiskola, a United Service College diákja volt, élményeiről A három kópé címmel megjelent regénye tanúskodik.
1882-ben visszatért Indiába, s újságíróként körbeutazta a hatalmas országot. Ekkor kezdődött szépírói munkássága is, versei és elbeszélései jelentek meg különböző lapokban. Első verseskötetét 1886-ban publikálta, majd két év alatt hét novelláskötete is napvilágot látott. Változatos témájú, erőteljes stílusú művei hamar népszerűvé tették Angliában is, ahová 1889-ben tért vissza. Ebben az évben feleségül vett egy amerikai nőt, akivel az Egyesült Államokba, Vermontba költöztek. Itt építették fel Naulakha névre keresztelt otthonukat, amelyet az író gyakorta az ő "bárkájaként" emlegetett.
Itt születtek meg 1894-95-ben azok a regények - A dzsungel könyve, majd az Új dzsungelkönyv -, amelyek Kipling számára meghozták a világhírt. Népszerűségüket növelték a különböző feldolgozások is, így az 1942-es, Korda Zoltán rendezte mozifilm és a Walt Disney-féle rajzfilmváltozat is. Nálunk a Pesti Színházban megy évek óta telt házzal a műből készült musical, amelynek fülbemászó dallamait Dés Lászlónak, szellemes szövegét pedig Békés Pálnak és Geszti Péternek köszönhetjük.
Kipling 1898-tól kezdve egyre több időt töltött Afrikában, ahol barátságot kötött Cecil Rhodes-szal. E barátság hatására egyre jobban felerősödött militarista meggyőződése, a fehér angolszász faj felsőbbrendűségének hite, aki uralkodik a "csekélyebb, törvény nélkül való népeken", őrzi a világ rendjét, miközben vaskézzel birodalmat épít és kormányoz.
Az effajta gondolkodásmódot tükröző művei miatt Kipling rendkívüli népszerű volt a századforduló és az 1910-es évek Angliájában, s elismertségét fokozta az 1907-ben neki adományozott irodalmi Nobel-díj is. 1910-es verseskötetében jelent meg a Ha... című költeménye, amely a BBC egy 1995-ös közvélemény-kutatása szerint minden idők legkedveltebb angol verse.
Az I. világháború idején népszerűsége csökkenni kezdett, ő maga is egyre inkább visszavonult. Az 1918-at követő időszakban visszatért az újságíráshoz, s miután szert tett egy saját automobilra is, beutazta egész Angliát, úti élményeiből számos cikket jelentetett meg. Még életében, 1927-ben megalakult a Kipling Társaság, amely munkásságának feldolgozását, megismertetését tűzte ki céljául, s a mai napig is kiadja a The Kipling Society Journal című lapot.
Utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban élte, 1936. január 18-án bekövetkezett halálát agyvérzés okozta. Halála után nem sokkal jelent meg szemérmes hangvételű önéletrajzi írása Something of Myself (Valamit magamról) címmel. Sírja a Westminster apátság úgynevezett költő sarkában található.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Széchenyi István egy mozaikcsalád élén 10:35
- Hendrick Avercamp találkozása a kis jégkorszakkal 09:50
- Már első rendezésével maradandót alkotott Makk Károly 09:05
- Máig számtalan kérdőjel lengi körül George Patton tábornok autóbalesetét tegnap
- A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége tegnap
- Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata tegnap
- Magyar áldozatokat is követelt az 1988-as skóciai Lockerbie-merénylet tegnap
- Ott támadtak a németek, ahol senki sem tartotta lehetségesnek tegnap