Horvátország három szellemi öröksége került az UNESCO védelme alá
2010. december 10. 09:01 MTI
Korábban
Fából készült forma
UNESCO-védnökséget kapott a horvát mézeskalács is. Ljerka Bicak Dragija és szülei Zágrábtól 40 kilométerre északra, Marija Bistricán, Horvátország legnagyobb Mária kegyhelyén élnek, és közösen viszik az ipart.
"Hetvenéves családi tradíció nálunk a mézeskalács-készítés. Már a harmadik generáció foglalkozik vele. A Horvát Iparkamara 2009-ben Hagyományőrző műhely címmel ismerte el a munkánkat. Őszintén remélem, hogy az UNESCO-védjegy nyomán a horvát mézeskalácsot az emberek jobban fogják becsülni, és ez a termék illően képviseli majd országunkat a világban" - mondta Ljerka Bicak Dragija az MTI-Pressnek.
Felidézte, hogy az első mézeskalácsosok a 17. században érkeztek Ausztria területéről a horvátok lakta vidékre. A 18. században varasdi, zágrábi, kaproncai (Koprivnica) céhek csatlakoztak a grazi mézeskalács-gyártókhoz. - Grazban és Ausztria-szerte is hároméves volt az iparos képzés, a segédgyakorlat megszerzése után sok fiatal érkezett Horvátország északi területeire, és alapított műhelyt. A 20. század második felére erősen hanyatlott a mesterség a mézes sütemények ipari gyártásának terjedése miatt. Mára a Karlovac(Károlyváros)-Varasd-Eszék(Osijek) vonalon mindössze 30 műhely van bejegyezve az iparkamaránál - magyarázta a mester.
Érdekességként említette, hogy a műhely vezetését csak férfiágon lehetett örökölni, később azonban az özvegyek vihették tovább a mézes gyártását. Általában a segéd házasságot kötött az özveggyel, de ma már a lányok is örökölhetik a műhelyt az apától.
A 17. században fából készült formába öntötték a mézeskalács tésztáját, az öntőforma mint alapeszköz tükrözte a kor stílusát, és lehetett figurális vagy ornamentális. "A régi öntőformákat mára fölváltotta a rézlemezből készült, és hát a műhelyek is követik a technikai fejlődést, gázzal sütnek, keverőgépet használnak. Mindazonáltal a mézeskalács-készítés erősen kötődik nálunk a hagyományokhoz. A kézi munkának ma is alapvető szerepe van, mert minden egyes darab mézes szív, baba vagy lovacska díszítése egyedi, és minden mézeskalácsosnak megvan a saját stílusa, mert a mézeskalácsosság kizárólag családon belül hagyományozódó mesterség" - tette hozzá Ljerka Bicak Dragija.
A mézeskalács tésztájának alapanyaga a cukorszirup, a liszt, a víz, az élesztő, a zselé, a fűszerek és az étkezési színezőanyag a tárgyak festéséhez. Az apró, karácsonyi dísznek is használatos mézesek tésztájába kevernek csak mézet, gyömbért vagy más illatos fűszert. - A tészta formákba öntve egy éjszakán át pihen, majd sütjük, szárítjuk és ételszínezékkel, főleg piros festékkel festjük. A legjellemzőbb a szív alakú forma, amellyel szerelmet vallanak, a barátság jeleként adják vagy emléktárgynak szánják az emberek.
A szív legkeresettebb díszítménye az indarajz, a virágminta és középen a tükröcske, képet is ragaszthatnak vagy versikét írhatnak rá habbal - sorolta a gyártó. A mézeskalács árusítása kezdetektől a nagy vallási ünnepekhez, búcsúkhoz, illetve manapság különféle ökovásárokhoz kötődik, újabban azonban a külföldi turisták is keresik mint eredeti horvát emléktárgyat. Marija Bistrica a 15. századi, fekete fából készült csodatevő Szűz Mária-szobrot őrző kegyhely, és minden év július 13-án hatalmas zarándoktömegek keresik föl városkánkat. Ilyenkor nálunk is nagy a mézeskalács-kereslet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során tegnap
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 2024.05.21.