Az európai kulturális örökséget is kikezdte a gazdasági válság

2010. december 7. 11:39

Tíz csapás sújtja a 12. századi Becerril del Campo Szent Péter templomát, ahol az ajtó mellett már szinte az egész tetőszerkezet is hiányzik, az állandó árvizek miatt pedig szeméthegy tornyosul az épület belsejében. Az ok a gazdasági válság körül keresendő, a probléma azonban korántsem elszigetelt jelenség.

Korábban

„A templomhajó állapota naponta romlik, miközben a barokk gipszmunkák és boltívek szinte teljesen eltűntek” – figyelmeztetett a Hispania Nostra csoport. A helyzet sokkal rosszabb a Görögországhoz tartozó Kea szigetén, ahol szinte a helyiek szeme láttára – s a régészek állandó sirámai közepette – omlott le részben egy i.e.4. századi torony. Az ókori Pompeji városában ledőlt három fal híre az egész világot bejárta, a kasztíliai templom és a görög torony szomorú esete pedig rámutatott: nem Olaszország az egyetlen hely a Mediterráneumban, ahol a kulturális, régészeti és történelmi örökségek veszélyben forognak.

A fenntartási munkák elégtelenségét hagyományosan a dél-európai kormányok rendelkezésére álló források csekély voltára és az örökségek egyensúlytalanságára szokták visszavezetni – Olaszország például a legtöbb világörökségi helyszínnel rendelkezik, őt követi szorosan Spanyolország. A gazdasági válság következtében a kormányok szerte Európában súlyos csapást mértek a kulturális minisztériumok büdzséjére, ezáltal sokkal kevesebbet költenek kulturális örökségeik védelmére, fenntartására.

A statisztika sajnos nem szolgál iránymutatóul: az örökségvédelemre fordított eurómilliók a művészetekre elkülönített összegekkel keverednek, Spanyolországban ráadásul még kuszább a helyzet, ahol a különböző kormányok osztozkodnak a feladatokon. A súlyos gazdasági válsággal küszködő Portugália nemrég jelentette be, hogy 2011-ben 9 százalékot kíván spórolni a kultúrán. Spanyolországban néhány érdekvédelmi csoport úgy véli, hogy egyes tartományok már most a harmadával csökkentették a kultúra területét érintő finanszírozást.

A múlt hónapban számos olaszországi múzeum és galéria tartott egynapos sztrájkot, amiért Róma 280 millió euróval kívánja megrövidíteni a kulturális minisztérium büdzséjét a következő három évben – a lépést „az örökség elleni halálos csapásként” értékelte Alessandra Mottola Molfino, az Italia Nostra érdekvédelmi szervezet elnöke.

A görög kulturális minisztérium már Brüsszel ajtaján kopogtat: az 540 millió eurós számla régészeti lelőhelyek helyreállításához és múzeumok renoválásához kellene, ama intézmények számára, amelyek a gazdasági válság miatt lehetetlenültek el és zárták be – remélhetőleg csak ideiglenesen.