Emlékkönyv ifjabb Andrássy Gyula grófról
2010. november 10. 17:45 MTI
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminiszteréről Európai utas - Ifjabb gróf Andrássy Gyula címmel adott ki emlékkönyvet az arisztokrata közéleti ember születésének 150. évfordulója alkalmából a nevét viselő alapítvány közösen a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a könyvet ma délután mutatták be a múzeumban.
Korábban
Jeszenszky Géza a megnyitón arról beszélt: a könyvbemutató alkalom arra, hogy felkeltse a figyelmet ifjabb Andrássy Gyula (1860-1929) diplomáciai és a magyar belpolitikai életben betöltött szerepére és megindulhasson a szakmai munka is életműve feltárására. Ugyanis 30-nál több önálló kötete, köztük az 1914-ben megjelent A száműzött Rákóczi című munkája, valamint számtalan tanulmánya és cikke látott napvilágot magyar és külföldi folyóiratokban, lapokban.
Ifjabb Andrássy tájékozott, művelt ember volt, a 20. század első három évtizedének egyik legmeghatározóbb magyar politikusa és gondolkodója: király személye körüli miniszter, belügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a lengyel államiság helyreállításának kezdeményezésében kulcsszerepet játszó személyiség volt, jól ismerte Nyugat-Európát, de Törökországot és a Balkánt is, ez fontos irány Magyarországnak a mai napig - jegyezte meg a történész.
Pályája a külügyek tanulmányozásával kezdődött. Apja ugyanis beajánlotta 1883-ban a konstantinápolyi követségre, ahol először fogalmazó-helyettes volt, majd a diplomáciai vizsgák letétele után Berlinben követségi attasé lett. A Diplomácia és világháború című kötetében Andrássy az I. világháború után a kiegyezés tovább fejlesztését sürgette, legitimistaként politizált, vagyis IV. Károlyt, majd a gyermek Habsburg Ottót akarta trónra segíteni.
Ahogy Jeszenszky Géza fogalmazott, érthetetlen, hogy Andrássy miért állt belpolitikai pályára, amikor alkalma volt a külügyek befolyásolására. Vele ellentétben az I. világháború előtt magyar politikusokra nem volt jellemző a külpolitikai tájékozottság. Tehetséges volt, mégsem futotta be azt az életpályát, amire tehetsége predesztinálta - tette hozzá.

Ifjabb Andrássy Gyula gróf már 1912-ben a kultúra nemzetnevelő, formáló, megtartó erejéről értekezett, a páneurópai eszme, az európai integráció híve volt és nagy műgyűjtő, aki Rembrandt Önarckép című művét is tulajdonolta. Ő volt az első Magyarországon, aki francia impresszionistákat vásárolt, köztük Claude Monet képeket és barátja volt Rippl-Rónai József festő. A hatalmas gyűjtemény máig egyetlen kritikai elemzője Gombosi György művészettörténész, aki 1927-ben a Magyar Művészet című folyóiratban három részes tanulmányt publikált az anyagról.
Jeszenszky Géza örömteli meglepetéssel értesült az alapítványnak arról a távlati tervéről, hogy az I. kerület Fő utca 11. alatti Andrássy palotában posztgraduális diplomataképzőt nyitnának.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59