Bemutatták az ős-Bánk bánt

Az est bevezetőjeképp Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója tartott megemlékező beszédet. "Ha Erkel Ferencnek pusztán a magyar zenekultúra felvirágoztatásának érdekében végzett tevékenységét kellene méltatni, az is bőven kimerítené akár egy hosszabb ünnepi beszéd terjedelmét" - mondta. "Arról a cseppet sem látványos munkáról, amellyel a ma este felcsendülő hangok megalkotója oroszlánrészt vállalt jelenleg is fennálló vezető kulturális intézményeink megalapításában és fenntartásában, sokan szóltak már" - tette hozzá.

Noha jelentőségét hazájában megkérdőjelezhetetlenül elismerik, ma, Erkel Ferenc kétszázadik születésnapján talán a megszokottnál nagyobb erővel vetődik fel a kérdés, hogy életműve miért nem integráns része az általános operarepertoárnak - vetette fel Kocsis Zoltán. Hozzátette: "Erkel nem valamiféle magyar Verdi, hanem különleges egyéniség, akinek stílusa ugyanúgy azonnal identifikálható, mint minden nagy komponistáé. Őrá is tökéletesen illenek Bartók Béla Liszt Ferencről mondott szavai, melyek szerint "eklektikus volt a szó legjobb értelmében: olyan, aki sok mindent vesz át idegenből, de még többet ad hozzá a magáéból".

"E szép kerek évforduló megünneplésének szándéka akkor lehet a legméltóbb az ünnepelthez, ha nem csak szavakban, hanem főképp tettekben nyilvánul meg. Erkel-ügyben pedig rengeteg a tennivaló. Példát vehetnénk Gustav Mahlerről, aki e falak közötti sajnálatosan rövid működése során nem kevesebb, mint három Erkel-operát újított fel, köztük a Mester sokak által legnagyobbra tartott művét, a Brankovics Györgyöt. Talán a pillanat nem a legmegfelelőbb, de nem bírom elhallgatni, hogy az általam vezetett Nemzeti Filharmonikusok jövő csütörtöki saját Erkel-gálaestjén ósdi, évtizedekkel ezelőtt kézzel írott, legnagyobbrészt szinte olvashatatlan zenekari anyagból játszik. Ezen sürgősen változtatni kell" - folytatta.

Az előadás előtt nyílt meg a Wellmann Nóra rendezte kiállítás, amelyet a dalszínház múzeumának értékes relikviáiból állított össze. A tárlatot Mikusi Balázs zenetörténész nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy Kossuth azt mondta Széchényiről: a legnagyobb magyar. "Erkelről nem mondott semmit, de a hálás utókor kijelentheti: Erkel a zene Széchényije. Nemcsak termékeny alkotó volt hanem zenei intézmények struktúrájának létrehozója és vezetője" - fűzte hozzá. Ahol baj észlelt, számítani lehetett rá, hogy hasznosan avatkozik be - mondta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona