Meteor okozhatta a nagy chicagói tűzvészt

2010. október 28. 10:45

Egy nyugalmazott fizikaprofesszor szerint nem az istállóban felrúgott lámpás, hanem egy izzó aszteroida okozta az amerikai történelem egyik legnagyobb katasztrófáját, az 1871-es chicagói tűzvészt.

Korábban

A "Mrs. O'Leary tehene" szinte önálló kifejezéssé vált az angolban; a fordulatot a később nagy tragédiához vezető jelentéktelen véletlenek tréfás megjelölésére szokták használni. A szólás eredete az 1871-es nagy chicagói tűzvészre vezethető vissza. A katasztrófát követő hivatalos vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy a fent nevezett háziállat felrúgta a lámpát az istállóban, s ez lobbantotta lángra előbb az ott feltornyozott takarmányt - majd az amerikai nagyváros komplett belvárosát.

Régóta kering azonban egy másik magyarázat is, mely szerint meteorvihar okolható a 300 áldozatot követelő tűzvészért. Volt, aki már 1883-ban amellett érvelt, hogy a föld légkörébe behatolt üstökösdarab csapódott be a közelben, s ennek a tüze terjedt szét városszerte. Az elméletet most Robert Wood nyugdíjas fizikus elevenítette fel.

A tűzvész hivatalos története sok forrásból elolvasható, akár az interneten is. A hatóságok - szemtanúk vallomására alapozva - megállapították: 1871. október 8-án, vasárnap este 9 óra tájt tűz ütött ki O'Learyék istállója közelében. Bár az O'Leary házaspár tagadta vétségét, a jelentés szerint az asszony tehene felrúgott egy lámpát az istállóban, s ez okozta az amerikai történelem egyik legemlékezetesebb tömegkatasztófáját.

Annyi bizonyos, hogy az erős délnyugati szél miatt a tűz rendkívül gyorsan terjedt az össze-vissza épült faépületeken át a külvárosból egyenesen a belváros, a zsúfolt lakónegyedek és az üzleti központ felé. A helyzet hajnali háromkor szinte kilátástalanná vált: ekkor beomlott a szivattyúház teteje, vagyis megszűnt a városban a víznyomás. A városban pánik tört ki, a csőcselék nekilátott a boltok fosztogatásának, amiben nem kis része lehetett annak, hogy a hatóság kiengedte a fogvatartott bűnözőket a lángok nyaldosta börtönből. A városi legendák később arról is szóltak, hogy a boltosok - köztük ékszerészek, órások és kocsmárosok - inkább maguk osztogatták szét készleteiket a járókelőknek, mert számítottak rá, hogy támadásnak esnek áldozatul.

Hétfő délre a tűz elérte a város északi határát, felperzselt földet, romokat és kis híján százezer hajléktalant hagyva maga után. A tüzet a deus ex machinaként kedd reggel eleredő eső oltotta el - ám addigra Amerika legdinamikusabban fejlődő városának magja füstölgő romhalmaz volt csupán.

Az elmúlt több mint száz év alatt azonban nem sikerült mindenkit meggyőzni arról, hogy egy tehén okolható a tragédiáért. Már alig tíz évvel a tűzvész után elhangzott, hogy akár meteor-becsapódás is okozhatta a katasztrófát. Az kétségkívül az aszteroida-elmélet mellett szól, hogy szinte ugyanabban az órában és ugyanazon a környéken több megmagyarázhatatlan tűzeset is történt. A legdúlyosabb tragédia a Wisconsin állambeli Peshtigoban történt: gyakorlatilag az egész város porrá égett, s az 1750 lakosból több mint 1200 lelte halálát a lángok között.

Robert Wood szerint a Biela üstökös egyik darabja volt a bűnös. A Biela hat év és kilenc hónap alatt kerüli meg a Napot, ám 1854-ben olyan közel került a Jupiterhez, hogy két darabra hasadt. Legközelebb a csillagászok két és fél millió kilométeres, 15 nap hosszúságú eltérést figyeltek meg a két fragmentum pályájában. A fizikus megvizsgálta a darabok pozícióját, és arra következtetett, hogy a Jupiter gravitációja egy későbbi időpontban ismét erősen befolyásolta azok sebességét és pályáját. A kisebbik fragmentumot egyenesen a Föld felé irányította, s az 1871 októberében be is csapódott.

Wood szemtanúk spontán gyulladásokról, füst nélküli égésről és az égből hulló "tűzgömbökről" szóló beszámolóival támasztotta alá elméletét. Amennyiben a tűzvészt fagyott metánból és acetilénből - azaz rendkívül gyúlékony anyagból - álló meteor-törmelék okozta, ez megmagyarázná a környéken észlelt s kevesebb publicitást kapott egyéb jelenségeket is, pl. a Chicagótól északra keletkezett tüzet, mely 2000 embert tett hajléktalanná, és 4 millió hektárnyi földet perzselt fel. Különös, jegyzi meg Wood, hogy a tűzvész sok áldozatán nem találtak égési sérüléseket. "Ez vagy oxigénhiányra, vagy a halálos érték feletti mennyiségű szénmonoxid vagy széndioxid jelenlétére utal." A jelenség ritka, ám nagyobb erdőtüzekben előfordul.

Wood számításai szerint a legnagyobb izzó üstökös-darab a Michigan-tóba csapódott be, a kisebb darabok pedig Chicago, Wisconsin és Michigan területén szóródtak szét és okoztak tüzeket. A nagy chicagói tűzvészben pontosan 2124 hektár perzselődött fel, 17450 ház égett le, és 98 500 ember vált hajléktalanná. A halottak számát 250 és 300 közé teszik.