Az UNESCO a jeruzsálemi ásatásokat bírálja

A szervezet végrehajtó tanácsának félévenkénti ülése után kiadott nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy az ásatások szembemennek az ENSZ különböző szervei, köztük a Biztonsági Tanács határozataival. A palesztinok ugyanis attól tartanak, hogy a régészeti munkálatok veszélyeztetik az al-Aksza mecset stabilitását. A híres imaház és a hozzá tartozó Sziklamecset a harmadik helyet foglalja el az iszlám szent helyeinek sorában.

A végrehajtó tanács újfent hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem óvárosának igen nagy jelentősége van a világvallások számára, egyúttal sajnálatának adott hangot a Gázai-övezet blokádja miatt. Emlékeztetett arra, hogy a Jordán folyó nyugati partján két olyan kulturális örökségi helyszín van, amelyre Izrael jogot formál: azonban mind a pátriárkák sírja Hebronban, mind pedig Ráhel sírja Betlehemben szerves része a palesztin területeknek. A testület szerint minden egyoldalú izraeli cselekedet a nemzetközi jog megsértését jelenti.

A pátriárkák sírja másodikként szerepel a szent helyek sorában a zsidók számára a jeruzsálemi Sirató fal után, a helyszín azonban a muzulmánok és a keresztények számára is hasonlóan fontos. A hagyomány szerint itt van eltemetve Ábrahám, Sára, Izsák, Rebeka, Jákob és Lea. Közleményében az UNESCO tanácsa figyelmeztetett a Ciszjordánia határán kialakított izraeli biztonsági rendszer kedvezőtlen kulturális, többek közt az oktatás terén tapasztalható hatásaira is.

A testület felügyeli az UNESCO-közgyűlés által elfogadott programok megvalósítását, és a tagországok képviselői közül választott 58 tagból áll.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?