2025. tavasz: Szürke eminenciások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kisfaludy Károly

2010. október 19. 14:47

(1788-1830)

Kisfaludy Károly költő, író, drámaíró, az Aurora című szépirodalmi zsebkönyv szerkesztője a Győr megyei Téten született 1788. február 5-én sokgyermekes, régi nemesi családban. A győri bencés gimnáziumot szertelen, minden csínyre kész természete miatt végül el kellett hagynia. Ezt követően katonáskodott, 1805-től részt vett a napóleoni háborúkban, majd 1806 és 1809 között ezredével a Szerémségben őrizte a határt. A hosszú és tétlen időszak alatt kezdett írni költő bátyja, Sándor hatására, ekkor keletkeztek A gyilkos és A tatárok Magyarországon című első drámakísérletei.

1809-ben francia fogságba esett, de sikerült megszöknie, s főhadnaggyá léptették elő. Ezután Pesten állomásozott, ahol beleszeretett a szép, ám vagyontalan Heppler Katalinba, akinek kedvéért lemondott huszártiszti rangjáról is. Úgy tervezte, megnősül és vidékre megy gazdálkodni, ám apja kitagadta, ezután pedig menyasszonya is kiadta az immár nem túl vagyonos Kisfaludy útját.

Anyai örökségét azonban megkapta, ebből Bécsben festészetet tanult. Bohém életmódja miatt pénze gyorsan elfogyott, így arckép- és szelencefestésből élt. Tehetséges festő volt, vásznain többnyire kedvelt romantikus témákat ábrázolt biztos ecsetvonásokkal, hatásos színekkel. Leginkább mégis Bécs pezsgő szellemi élete hatott rá, Schubert baráti körével is kapcsolatba került. 1815-16-ban a napfényes Itália tájain barangolt és alkotott.

1817-ben visszakerült Pestre, s ettől kezdve minden energiáját az irodalom, s a társasági élet kötötte le. 1819-ben Székesfehérváron bemutatták A tatárok Magyarországon című drámáját, amely akkora siker volt, hogy egy hónappal később Pesten is műsorra tűzték. Itt is lelkesen üdvözölte a közönség, s ennek hatására a színigazgató újabb műveket rendelt Kisfaludytól. Sorra születtek darabjai: az Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele, a jobbágykérdést feldolgozó Stibor vajda, a nemesi udvarházak világát bemutató A kérők című vígjáték. Hamar híres és méltán népszerű lett, s az írói siker anyagi biztonságot is nyújtott számára.

1821-ben elindította az Aurora című szépirodalmi zsebkönyvet, megszervezte az Aurora-kört, amely a fiatalabb nemzedék legtehetségesebb tagjait (Vörösmarty, Bajza, Czuczor Gergely, Toldy Ferenc) fogta össze. Az 1820-as évek elejétől a novellaműfaj meghonosításán is fáradozott, a Tollagi Jónásról és Sulyosdi Simonról szóló történetek a vidéki nemesség életmódját, mentalitását mutatják be. A húszas évek második felétől ismét visszatért a színműíráshoz, ennek a korszakának legsikerültebb darabja a Csalódások című vígjátéka. Ebben az időben született költészetének legkiemelkedőbb darabja, a Mohács című elégiája is.

Tüdőbajban halt meg Pesten 1830. november 21-én. Halála után hat évvel, 1836 novemberében Toldy Ferenc kezdeményezésére létrehozták a Kisfaludy Társaságot, amely a magyar irodalom fejlesztését és a műízlés nemesítését tűzte ki céljául.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. tavasz: Szürke eminenciások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár