Szinte ismeretlen fogalom volt a rák az ókorban

A kutatók közel ezer egyiptomi és dél-afrikai múmiát vizsgáltak meg, s ezekben csak néhány esetben találtak rákra utaló jelet – abból a betegségből, amely ma minden harmadik halálesetért felelős, ezért a tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a modern életvitel és a szennyezettség felelős a rák kialakulásáért. Ennek elterjedtsége fokozatosan növekszik az ipari forradalom óta, amely különösen a gyermekeknél szembetűnő.

„A rák az iparilag fejlett társadalmakban csak a második leggyakoribb halálok a szív-és érrendszeri megbetegedések mögött” – mondta el Rosalie David professzor, a manchesteri egyetem bioorvosa. „Az ókorban azonban meglehetősen ritkán fordult elő, mivel a természeti környezetben nincs semmi olyan, amely rákot okozna. Ezért azt mondhatjuk, hogy ez egy olyan, az ember által okozott betegség, amely az életmóddal és a szennyezettséggel áll összefüggésben” – tette hozzá.

David és Michael Zimmerman több száz, háromezer éves emberi maradványt vizsgált meg és ókori orvosi szöveget elemzett. Ezekben csak öt esetben találtak tumort, azokból is jóindulatút. A fosszilis bizonyítékok száma is csekély volt, a szakirodalom pedig csak néhány tucat esetet említ, amelyet azonban sokan rendre megkérdőjeleznek – állítja a Nature Reviews Cancer című folyóirat által közöl tanulmány.

Zimmerman cáfolta azt az elméletet, hogy a vizsgált eseteknél a tumor az idők során eltűnt volna, a kutatás ugyanis bebizonyította: a daganatok sokkal jobban megőrződtek, mint a normális szövetek. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a mell- és egyéb ráktípusok csak a 17. századtól kezdődően bukkantak fel; hererákot a kéményseprőknél mutattak ki 1775-ben, míg a dohányosoknál 1761-ben diagnosztizáltak orr daganatot.

„Az egyiptomi eseteknél nem tudhatjuk, hogy mi okozhatta a rák kialakulását” – mondta David. „Az emberek nem tüzeltek, így nem keletkezhetett füst, a templomok pedig tömjént égettek. Az ókori Egyiptomból és más, ebből az évezredből származó adatok azt mutatják, hogy a rák emberi találmány, s ez egyértelmű jel a modern társadalom számára, amellyel foglalkozni kell” – tette hozzá a professzor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Öt női veterán, aki megérdemelné, hogy támaszpont viselje nevüket
• Franciaország és Anglia sorsát is meghatározta a mára elfeledett bouvines-i csata
• „Hitler benzinkútjának” amerikai bombázása súlyos áldozatokkal járt, eredménnyel azonban alig
• A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika
• A magyar és a német nép sorsát is meghatározta a Habsburgok königgrätzi veresége
• Élő pajzsként használták az őslakosokat a japán védők Okinava szigetén
• A kilenc legelterjedtebb tévhit a Barbarossa-hadműveletről
• A kezdeti sikerek után célja előtt omlott össze a világtörténelem legnagyobb inváziója
• Csaknem fél évszázad után szerezte vissza szuverenitását Magyarország a szovjet kivonulással