Kutyára hasonlít az uffingtoni Fehér Ló
2010. október 15. 08:55 The Guardian
Át kellene nevezni a háromezer éves, Oxfordshire-ben található, sziklába vájt motívumot, mivel az inkább kutyára, semmint egy lóra hasonlít – állítják szakértők.
Korábban
Nagy-Britannia egyik legkedveltebb ősi hegyi figurája egyáltalán nem hasonlít az eredetileg felvetett négylábúra, ezért sokan az uffingtoni Fehér Ló átnevezése mellett érvelnek. Olaf Swarbrick állatorvos szerint a „gyönyörű, stilizált” figura inkább egy agarat, vagy egy ír farkaskutyát ábrázol.
A brit Állatorvosi Szemlében Swarbick új tudományos vizsgálatokat sürget, s egyben arra szólítja fel a szakembereket, hogy állapítsák meg, milyen állat lehetett a 110 méter hosszú, 38,5 méter széles, földbe vájt motívum. „Újra és újra megnézve, úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem ló. A farka és a feje inkább egy kutyáéra hasonlít. Szerintem ez egy agár, de a régészek azt állítják, hogy ír farkaskutya, amely sokkal valószínűbb elmélet lehet” – mondta el az állatorvos.
Az uffingtoni Fehér Ló körülbelül háromezer éves, i.e. 1250-850 között készülhetett. Korábban azt hitték, hogy angolszász eredetű, s talán Alfréd király 9. században a dánok felett aratott emlékének állítottak vele emléket. A lóábrázolással kapcsolatos teóriát érintő viták még az írásos utalások előbb kaptak lábra, amely a lankákon vágtázó állatról emlékezik meg.
Swarbrick szerint ennek a teóriának az is ellentmond, hogy más nagy-britanniai lómotívumok sokkal jobban hasonlítanak a lovakra. Keith Blaxhall, a National Trust igazgatója viszont váltig állítja, hogy az uffingtoni Fehér Ló valóban egy négylábú patás lehetett: „Akkoriban nagyon fontos szerepet töltöttek be a lovak. A hatalmat sugározták, az emberek pedig így tudtak közlekedni” – mondta Blaxhall, aki kitért arra is, hogy a jelzett időszakban számos olyan pénzérme került elő, amely hasonló formában, stilizálva ábrázol lovakat, illetve szekereket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20