2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hun sztereotípiákat cáfoltak Szibériában

2010. október 15. 12:23 Obrusánszky Borbála

Türkök és ujgurok

Az orosz és a kínai régészek máig azon vitatkoznak, hogy a hunok régészeti kultúrájának mi lehetett az előzménye. Ez a kérdés jelen konferencián is felvetődött. A mongol Sz. Törbat az orosz véleményt osztotta, vagyis a vaskori táblasíros temetkezés lehetett az előzmény, míg a kínaiak a Sárga-folyó menti ordoszi kultúrát tekintik annak. Néhány előadó megemlítette a hun városok kérdését. Még a múzeumlátogatás során Dasibalov elmondta, hogy Burjátiában eddig öt hun települést tártak fel, Mongóliában még H. Perlee idején mintegy tízet azonosítottak be. Az újabb vizsgálatok alapján ezek száma nőhet.

A mongol régészek, Cs. Amartüvsin, Dzs. Gantulga és D. Garamdzsav Dél-Góbi megyében, a kínai határhoz közeli Hanbogd járásban egy hun erőd nyomait találták meg, amelyet a helyiek Mangaszin hürének neveztek el. Hasonló korú erődöt az onnan 200 kilométerre lévő Nomgon járásban lévő Bajanbulagnál is találtak, melyet Z. Batszajhan Csao Hszin városának azonosított. A fenti mongol régészek úgy vélik, hogy azok katonai erősségek lehettek, amelyek az i.e. 120. körül megindult Han támadások elől nyújtottak menedéket a hun harcosoknak.

A hunokat követő középkori lovas népek történetével kapcsolatban is számos új eredmény született. Az orosz Jurij Ozseredob a nyugat-mongóliai türk emlékekről tartott előadást, az ott bemutatott bálványok között egy ritka női ábrázolásra hívta fel a figyelmet. A nőnek közép-ázsiai arcvonásai voltak, és egy bizonyos cseuma fejfedőt viselt. Nemcsak egyszerűen egy áldozati csészét tartott a kezében, mint a férfi bálványok, hanem az ábrázoláson látható volt a csésze melletti kendőféle, ami néprajzi analógiák alapján nem más, mint a mongol hadag, a máig az üdvözlő szertartás alapvető kelléke, a tisztelt vendégeket a háziasszonyok egy hadagon tálalt csészével köszöntik.

Az ujgur kaganátusról ketten számoltak be. Az ausztrál Arden-Wong a kínai és az ujgur források alapján elemezte az ujgurok és a manicheizmus kapcsolatát. Elmondta, hogy bár a történészek úgy tartják, hogy az ujguroknál széles körben elterjedt Mani tanítása, de a kínai forrásokból inkább azt olvashatjuk ki, hogy az csak a vezető réteg „udvari” vallása lehetett, és a birodalomban az ősi hitvilág, a sámánizmus mindvégig erős maradt.

Wang utalt arra, hogy a Kara Balgaszunban most folyó ásatások majd újabb bizonyítékokat szolgáltatnak az ujgurok régi hitvilágáról. J. Bemman az elmúlt években folyó német-mongol expedícióról számolt be. Elmondta, hogy a türk, az ujgur, de a mongol birodalmi fővárost rejtő Orhon-völgyet az ujgur korban (8-9. század) használták leginkább, nem pedig a mongol világbirodalom idején, ahogyan azt korábban feltételezték.

A konferencia szervezői hamarosan egy honlapot is indítanak, hogy a térség iránt érdeklődő kutatók is értesülhessenek a legújabb kutatási eredményekről, sőt a résztvevők egymás munkáihoz is hozzá tudjanak szólni. Jövőre pedig új helyszínen ismét megvitatják az új tudományos eredményeket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Ivolgai hun csatHun veretes övIvolgai sárkányos övcsatHun kemenceAz ivolgai 42. számú házNői türk bálványPecsét IvolgábólTerepszemle Ivolgánál

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár