Honfoglalás kori temetőt tártak fel Dabason
2010. október 13. 13:45 MTI
A mintegy húsz sírból álló dabasi temető mellett pattintott kőeszközöket és Árpád-kori emléket is találtak.
Korábban
Rácz Tibor Ákos, az ásatások egyik vezetője elmondta, hogy az első leletet egy dabasi lakos találta meg áprilisban: egy hosszú idő után újra művelésbe vett szántóföldön emberi csontokra lett figyelmes. A még tavasszal feltárt férfisírban nyílcsúcsokat, kengyelt találtak, majd előkerült egy 9. századi II. Lothar érem, valamint olyan fémtárgyak, amelyek arra utaltak, hogy honfoglalás kori temetőre bukkantak. A kéthektáros lelőhelyen a munkálatok ősszel tudtak megkezdődni.
A kora bronzkori úgynevezett makói kultúrához tartozó településen kívül földbemélyített Árpád-kori ház is előkerült a több periódusú lelőhelyről, de találtak pattintott kőeszközöket - késeket, kőpengéket -, illetve középső rézkorból származó temetkezést és cserepeket is - közölte a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze, hozzátéve, hogy a dabasi honfoglalás kori temetőnek azért van jelentősége, mert a leletmentés keretein belül sikerült szakszerűen kibontani a sírokat, amelyeket a mezőgazdasági művelés véglegesen elpusztított volna, így azok elhelyezkedéséből, egymáshoz való viszonyából, számából és a halottak elhelyezéséből nagyon sok fontos információhoz lehet jutni.
A mostani kutatás tovább finomíthatja a 10. századi temetkezések időrendjét, mivel olyan ékszerek kerültek elő egymás mellől, amelyekről korábban úgy vélték, hogy nem egy időszakban viselték őket - magyarázta. A feltárással kapcsolatban megjegyezte, hogy a leletmentés költségeit a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és Dabas Város Önkormányzata fedezte. Az ásatások másik irányítója Patay Róbert volt, a feltáráson részt vett Farkas Zoltán régész, a szakmai munkában pedig a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE régészhallgatói is közreműködtek. Hasonlóképp támogatták a munkálatokat dabasi magánszemélyek és vállalkozók is.
A régész tájékoztatója szerint a négyhetes terepmunka után most kezdődik majd a leletek feldolgozása, a csontokat várhatóan a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai fogják megvizsgálni, Bécsben pedig radiokarbonos elemzés segít majd pontosan meghatározni a kort.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.