Mindig az érthetőségre törekedtem: beszélgetés Ormos Máriával

Vissza az iskolába

Mikor került kapcsolatba a fiatalokkal?

1982-ben, amikor a pécsi egyetem oktatója lettem. Ez volt életem másik nagyon jó döntése. Mind a mai napig a Pécsi Egyetem kötelékéhez tartozom. Kellemes emlékem a rektorság, de az menedzsermunka volt. Az igazi érték a diákjaimmal való kapcsolatban rejlik, ma már tele van velük az ország. Mindenütt vannak hallgatóim, a határokon túl is.

Az évtizedek során hogy változott a történelem oktatása?

Egyre rosszabb. Nem azért, mert az oktatók lettek rosszak, sok helyen kiváló oktatók vannak. De kevés hallgató érdeklődik. Nem lehet "látni" a hallgatókat. Kétségbeejtő a helyzet, a rendszer rossz. A hároméves képzést nem lehet igazán tartalmasan felhasználni. Három év alatt sok mindenkit ki lehet képezni, mondjuk szakácsnak, de biológusnak, matematikusnak vagy történésznek, azt nem.

Hogy kelti fel a diákok érdeklődését, hogy lehet megfogni őket?

Én csak arról tudok beszélni, hogyan lehetett. De a vége felé már nekem is nehezen ment. Az utolsó években, amikor graduális képzésben tanítottam, nyolcvanból a fele jelent meg, ebből öt-hat volt aktív, érdeklődő, aki még kérdéseket is feltett. Én idézeteket, szépirodalmi részleteket vittem be, még ha nem is tartozott szorosan a tárgyhoz. Azt gondolom, mindent megtettem annak érdekében, hogy érthető legyek, nemcsak a történelemmel foglalkozók, hanem mások, az érdeklődők számára is. A visszajelzés pedig az, hogy az előadásokra csillogó szemmel ülnek be az emberek, ám a zömük az idős korosztályhoz tartozik.

Mit gondol a tudatlanságról, mennyire veszélyes a történelmi tudatlanság?

Azt mondanám, kétfajta tudatlanság van. Az egyik egyszerűen tudatlan, nem is érdekli, de legalább nem fogalmaz meg tételeket, nem színezi ki úgy a történelmet, ahogy neki tetszik. Ez a másik típus. Az elsőt lehet sajnálni, de nem biztos, hogy kell, mert nincs rá szüksége, megelégszik az ismereteivel. Ilyen rétege a társadalomnak mindig volt. De időnként felszaporodnak azok az emberek, akik szintén tudatlanok, de ezt nem tudják. Ők egy-egy foszlányból csinálnak maguknak ideát, elhiszik, és másokkal is elhitetik.

1. Túllépni a szakma határain
2. Vissza az iskolába
3. Történészként a világ

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek