Ezer éves a gyulafehérvári püspökség

A Szent Mihály Székesegyház és érseki palota régészeti és építészettörténeti kutatása és helyreállítása című konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban rendezik hétfőn és kedden. A rendezvényt - ahol egyetemi tanárok, régészek, művészettörténészek, restaurátorok, építészek adnak elő - Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke nyitja meg.

A konferencián egyebek mellett elemzik a második alkalommal felépített gyulafehérvári székesegyház első szentélyét, ismertetik a bazilika belső falkutatását, gótikus főszentélyének 18. századi bontását és újraépítését, valamint a székesegyház és püspöki palota régészeti kutatásait, amelynek eredményeként bemutatják az ásatások alatt feltárt pénzérméket.

Ezenkívül terítékre kerül a gyulafehérvári fejedelmi palota 17. századi építéstörténete és - az ennek keretében épült - Bethlen Gábor fejedelem audienciás háza, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének munkatársai előadják a 2008-2010 közötti felméréseik eredményeit. A konferencián szóba kerül még a gyulafehérvári székesegyház és az érseki palota legújabb kori helyreállítása, a mostani kőrestaurátori munkálatok a székesegyházon, illetve a tervezett új belsőtéri világítás és a gyulafehérvári millenáris kiállítás építészeti megoldásai.

A kedden nyíló és január 2-ig megtekinthető régészeti kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nyitják meg. A Daniela Marcu Istrate régész vezetésével 2000-2008 között zajló ásatások eredményeit és leleteit bemutató tárlatot a Budapesti Történeti Múzeumban lehet megtekinteni.

A kiállítás a római kortól a kora újkorig ívelő korszakot tárja az érdeklődők elé a város történetéből. A római erőd falai között kialakuló középkori város legfontosabb, ma is álló emléke a Szent István alapította püspökség központja: a Szent Mihály székesegyház, a történeti Magyarország egyik legkorábbi, ma is álló épülete. Itt helyezték el Izabella királyné, János Zsigmond, Hunyadi János kormányzó és Martinuzzi Fráter György püspök és régens hamvait.

A mellette felépült püspöki palotát a 16-17. század folyamán az erdélyi fejedelmek állandó rezidenciájukká építették át. A székesegyház és a palota környezetében felszínre került régészeti leletek, falmaradványok, sírok az épületegyüttes múltját és az itt élő emberek mindennapi életét idézik meg. A bemutatott tárgyak közül kiemelkedik Szent Katalin aranyozott ezüstszobrocskája, amely a középkori erdélyi ötvösség magas színvonaláról tanúskodik.

A kiállításon láthatók a fejedelmi palota mára elpusztult fogadószobáját díszítő, a 17. században Konstantinápolyból hozatott izniki fajansz csempék most feltárt töredékei is. Ezt az anyagot egészíti ki egy párhuzamos kiállítás, amely a székesegyháznak és a palotának az erdélyi történelemben játszott szerepét, építéstörténetét és műemléki helyreállításait mutatja be régi és új felmérési rajzok, archív fotók segítségével.

A tárlat az épületek régi ábrázolásai és archív fotói mellett a legjelentősebb erdélyi fejedelmek portréit is tartalmazza. Több műtárgy igazi újdonságot jelent itt: a székesegyház barokk főszentélyének tervrajzát a bécsi állami levéltár gyűjteményéből mutatják be. A legértékesebb kiállítási tárgy az a római és bizánci pénzekkel díszített késő gótikus kehely, amelyet a 16. sz. elején Budai Udalrik gyulafehérvári kanonok készíttetett. Ezt a műtárgyat a protestánsok által elűzött Bornemissza Pál püspök vitte magával Nyitrára, ahol ma az Egyházmegyei Múzeumban őrzik. A kehely az 1884-es ötvösmű-kiállítás óta nem volt látható Budapesten.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége