Ezer éves a gyulafehérvári püspökség
2010. október 10. 12:25 MTI
Kiállítást és konferenciát tartanak Budapesten a gyulafehérvári püspökség - később érsekség - ezer éves fennállásának alkalmából - közölte a szervező Teleki László Alapítvány; a kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nyitják meg.
Korábban
A Szent Mihály Székesegyház és érseki palota régészeti és építészettörténeti kutatása és helyreállítása című konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban rendezik hétfőn és kedden. A rendezvényt - ahol egyetemi tanárok, régészek, művészettörténészek, restaurátorok, építészek adnak elő - Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke nyitja meg.
A konferencián egyebek mellett elemzik a második alkalommal felépített gyulafehérvári székesegyház első szentélyét, ismertetik a bazilika belső falkutatását, gótikus főszentélyének 18. századi bontását és újraépítését, valamint a székesegyház és püspöki palota régészeti kutatásait, amelynek eredményeként bemutatják az ásatások alatt feltárt pénzérméket.
Ezenkívül terítékre kerül a gyulafehérvári fejedelmi palota 17. századi építéstörténete és - az ennek keretében épült - Bethlen Gábor fejedelem audienciás háza, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének munkatársai előadják a 2008-2010 közötti felméréseik eredményeit. A konferencián szóba kerül még a gyulafehérvári székesegyház és az érseki palota legújabb kori helyreállítása, a mostani kőrestaurátori munkálatok a székesegyházon, illetve a tervezett új belsőtéri világítás és a gyulafehérvári millenáris kiállítás építészeti megoldásai.
A kedden nyíló és január 2-ig megtekinthető régészeti kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nyitják meg. A Daniela Marcu Istrate régész vezetésével 2000-2008 között zajló ásatások eredményeit és leleteit bemutató tárlatot a Budapesti Történeti Múzeumban lehet megtekinteni.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
A kiállítás a római kortól a kora újkorig ívelő korszakot tárja az érdeklődők elé a város történetéből. A római erőd falai között kialakuló középkori város legfontosabb, ma is álló emléke a Szent István alapította püspökség központja: a Szent Mihály székesegyház, a történeti Magyarország egyik legkorábbi, ma is álló épülete. Itt helyezték el Izabella királyné, János Zsigmond, Hunyadi János kormányzó és Martinuzzi Fráter György püspök és régens hamvait.
A mellette felépült püspöki palotát a 16-17. század folyamán az erdélyi fejedelmek állandó rezidenciájukká építették át. A székesegyház és a palota környezetében felszínre került régészeti leletek, falmaradványok, sírok az épületegyüttes múltját és az itt élő emberek mindennapi életét idézik meg. A bemutatott tárgyak közül kiemelkedik Szent Katalin aranyozott ezüstszobrocskája, amely a középkori erdélyi ötvösség magas színvonaláról tanúskodik.
A kiállításon láthatók a fejedelmi palota mára elpusztult fogadószobáját díszítő, a 17. században Konstantinápolyból hozatott izniki fajansz csempék most feltárt töredékei is. Ezt az anyagot egészíti ki egy párhuzamos kiállítás, amely a székesegyháznak és a palotának az erdélyi történelemben játszott szerepét, építéstörténetét és műemléki helyreállításait mutatja be régi és új felmérési rajzok, archív fotók segítségével.
A tárlat az épületek régi ábrázolásai és archív fotói mellett a legjelentősebb erdélyi fejedelmek portréit is tartalmazza. Több műtárgy igazi újdonságot jelent itt: a székesegyház barokk főszentélyének tervrajzát a bécsi állami levéltár gyűjteményéből mutatják be. A legértékesebb kiállítási tárgy az a római és bizánci pénzekkel díszített késő gótikus kehely, amelyet a 16. sz. elején Budai Udalrik gyulafehérvári kanonok készíttetett. Ezt a műtárgyat a protestánsok által elűzött Bornemissza Pál püspök vitte magával Nyitrára, ahol ma az Egyházmegyei Múzeumban őrzik. A kehely az 1884-es ötvösmű-kiállítás óta nem volt látható Budapesten.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 16. Reformáció és katolikus megújulás](/ih0Ax/label/.cut-640x400/807.jpg)
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.