Salgótarjánban a Gyönyörök kertjének másolata
2010. szeptember 30. 17:19 MTI
A Gyönyörök kertje című kora középkori festménynek, Hieronymus Bosch nagyméretű szárnyas oltárképének teljes tanulmány-másolatát csütörtöktől láthatja a nagyközönség Salgótarjánban. Az alkotó, Muhari-Papp Sándor Balázs 13 évig dolgozott a festményen.
Korábban
Az 5-ször 3 méteres, egy-egy behajtható szárnnyal készült hármas oltárkép betölti a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont üvegcsarnokának egyik falát.
A ritkaságnak számító tanulmány-másolat eddig a felújítás alatt álló fővárosi Magyar Kultúra Házában volt látható, és személyes ismeretség, a salgótarjáni Tomka István és Muhari-Papp Sándor Balázs barátságának köszönhetően került a nógrádi megyeszékhelyre a következő két évre. A triptichon három témája a földi gyönyörök kertje, a Paradicsom és a Pokol, az eredeti festmény a németalföldi Bosch egyik legismertebb műve.
Földi Péter Kossuth-díjas festőművész a salgótarjáni átadáson a 13 évig tartó vállalkozás okait kutatva analógiákat sorolt. Így felidézte, hogy a görög szobrok nagy része római másolatban maradt fenn, Leonardo da Vinci elpusztult falképét Rubens másolatáról ismerhetjük, "s ennek mentén elképzelhetjük, hogy Leonardo mit alkotott, ugyanakkor a Rubens-kép szuverenitása úgy nyitotta meg a leonardói üzenet kapuját, hogy a reneszánsz átment a barokkba".
Ehhez hasonlította Muhari-Papp Sándor Balázs munkáját. Mint mondta, felvállalta a kép leképezését és azt, hogy megélésével, lemásolásával olyan eszközrendszerhez jut, amivel a saját gondolatait is képes lesz minden gát nélkül kifejezni. "Hihetetlennek" nevezte az áldozatos, kitartó, kietlenül hosszadalmas alkotói folyamatot, amivel négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre történő leképezéssel készült a másolat.
A 46 éves Muhari-Papp Sándor Balázs 18 évesen kezdte a Gyönyörök kertje másolását egy békásmegyeri panellakásban, amelynek egyik szobáját szinte elfoglalta a kép, amely mellett egy matracon aludt. Amikor a festmény elkészült, ki kellett vágni a lakás falát, hogy ki tudják emelni a műalkotást. A festő akrillal és magyar temperával dolgozott, mert erre volt pénze, és az eredeti festményen egy dolgot változtatott meg: a Pokol egyfejű sertését - ami Bosch képén egy apácát szimbolizál - ő kétfejűnek ábrázolta.
A munkát négyzetrácsos átrajzolással kezdte, közben pályaudvari rakodómunkásként vagy építkezéseken dolgozott. Mint mondta, ebben a képben minden benne van, amit szeretett volna, amiért a tanulmányait folytatta. Elmesélte, hogy az Árpád-híd környékén vásárolta meg és kötelekkel kötözte magára az óriási farostlemezt, majd gyalog vitte ki Békásmegyerre.
A festő pillanatról pillanatra végigdokumentálta fotókkal a 13 éves folyamatot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
