Húsz éve voltak az első szabad önkormányzati választások

A tanácsrendszer vége

A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú települések közül 2924 helyen sikerült kislistás választással megválasztani a képviselőket (6 helyen időközi választást kellett később tartani). A megválasztott 20 481 képviselőtestületi tag 71,2 százaléka független volt, 6,2 százalék az FKGP, 4,4 százalék az MDF, 3,7 százalék az SZDSZ, 3,1 százalék a KDNP, 1,3 százalék az Agrárszövetség és 1,1 százalék az MSZP jelöltjeként indult. A többi párt, társadalmi szervezet 1 százalék alatti eredményt ért el. 212 képviselőtestületi tagot nemzeti, etnikai kisebbségi jelöltként választottak meg.

A 10 ezernél több lakosú településeken a képviselők felét egyéni választókerületben, a másik felét listán választották meg. A 2107 egyéni választókerületi mandátum és a listán megszerezhető 1960 mandátum összesített megoszlása szerint az SZDSZ 37,8 százalékot, MDF 30,3 százalékot, Fidesz 23,6 százalékot, az SZDSZ-Fidesz közös jelölt 17,1 százalékot, független 14,9 százalékot, a KDNP 13,8 százalékot, az FKGP 13,7 százalékot, az MSZP 12,7 százalékot kapott. Az MDF-KDNP-FKGP közös jelöltek 4,6 százalékot, az MDF-KDNP valamint SZDSZ-Fidesz közös jelöltek 5-5 százalékot, az MDF-FKGP közös jelöltek 2,1 százalékot míg az MSZMP jelöltek 1,3 százalékot szereztek. A többi párt, társadalmi szervezet eredménye 1 százalék alatt maradt. A nemzeti és etnikai kisebbségek 9 mandátumhoz jutottak.

A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása az első fordulóban érvénytelen volt. A második fordulóban 34,9 százalékos részvétel mellett az SZDSZ 34,68, az MDF 27,35, a Fidesz 18,16, az MSZP 7,25, a KDNP 4,95, az MSZMP 3,61, míg az FKGP 2,3 százalékot kapott. A többi párt képviselői nem kerültek be a testületbe, amely aztán az SZDSZ jelöltjét, Demszky Gábort választotta meg főpolgármesternek.

1990 októberében a kétfordulós önkormányzati választás eredményeként Magyarországon megszűnt a tanácsrendszer, s 3073 településen kezdhette meg munkáját új képviselőtestület. (19 helyen még időközi választást kellett tartani.) A hivatali apparátust ettől kezdve a jegyző irányította. Szemben a tanácsi igazgatással, az önkormányzatoknak nincsenek politikai, jogi értelemben felettes irányító szervei, a települési önkormányzatra vonatkozó döntést kizárólag a választott testület, esetleg helyi népszavazás hozhat. Ennek megfelelően ezután a megyei közgyűlés már nem a központi hatalom, a kormány meghosszabbított karja, hanem a települések sajátos érdekképviseleti tömörülése lett.

A tavaszi parlamenti választásokon győztes Magyar Demokrata Fórum ügyvezető alelnöke, Lezsák Sándor október 15-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elismerik a választások eredményét. Mint mondta: az MDF elveszített egy csatát, de a háborút meg fogja nyerni. Közölte: pártja sohasem tört kizárólagos uralomra, épp ő sürgette a helyhatósági választások minél gyorsabb megtartását. Egyben gratulált minden győztesnek, s örömét fejezte ki, hogy az ellenzék ezután nagyobb részt vállal a kormányzás felelősségéből.

A magyarországi helyhatósági választásokat élénk nemzetközi visszhang kísérte. A világhírügynökségek és a világlapok egybehangzóan úgy értékelték, hogy a jobbközép kormánykoalíció lett a választások vesztese. A brit Reuter a kormánykoalíciónak a liberális ellenzékkel szembeni súlyos vereségéről beszélt, s az amerikai UPI-al egybecsengően úgy vélte, hogy választók megbüntették az Antall-kormányt a növekvő munkanélküliségért, az inflációért, valamint a gazdasági reformok halogatásáért.

Az alacsony részvételi arányt az elemzők azzal magyarázták, hogy az emberek csalódtak valamennyi politikai párt tevékenységében. Az AFP francia hírügynökség kommentárja szerint a választások következtében hármas hatalmi tagozódás alakult ki Magyarországon: míg a parlamentben a jobbközép koalíció birtokolta a többséget, a nagyvárosokban a liberálisok kezébe került az irányítás, a kis településeken pedig a függetlenek játszhatnak ezen túl meghatározó szerepet.

A világlapok közül a brit The Guardian annak tudta be az eredményt, hogy a tavaszi általános választások után az emberek azonnali javulást vártak, ehelyett meredeken zuhant életszínvonaluk. "A választók vonakodtak elfogadni, hogy évtizedek rossz gazdálkodása okozza a problémák jórészét, amelyekkel a kormány küszködik" - vélekedett. A francia Le Monde szerint a kormánykoalíció jelentősen meggyengült a parlamenti választások 42 százalékához képest, s az amerikai The New York Times tudósítójához hasonlóan a Kisgazdapárt nagyarányú visszaesését, illetve a kormánykoalíció súlyos budapesti vereségét hangsúlyozta.

1. Kislistás választások
2. A tanácsrendszer vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma