Műtárgykölcsönzéssel épít barátságot Kína és Tajvan
2010. szeptember 27. 14:04 MTI
A hatvan évvel ezelőtti szakítás óta most először ad kölcsön értékes múzeumi műtárgyakat Tajvan Kínának, hogy ezzel is hozzájáruljon a két fél kapcsolatainak felmelegítéséhez.
Korábban
Kína korábban már többször kért kölcsön nemzeti szempontból fontos kulturális relikviákat Tajvantól, amely azonban mindig elutasította a kérést, mert attól tartott, hogy Kína esetleg elkobozza azokat. A Tajvani Nemzeti Múzeum most úgy döntött, hogy egy 17. századi portréval, illetve egyéb értékes műtárgyakkal is hozzájárul a közép-kínai Hupej (Hubei) Tartományi Múzeum, valamint egy Fucsien (Fujian) tartományban lévő másik intézmény jövő évi tárlataihoz. "Támogatjuk a kormány azon politikáját, hogy kulturális cserefolyamatokat tartsunk fenn Kínával" - mondta el Li Tzu-ning, a Tajvani Nemzeti Múzeum illetékese.
A kölcsönadandó portré a késői Ming-dinasztia (1368-1644) idején szolgáló Kohszinga (Koxinga) tábornokot ábrázolja. Cserébe a hupeji múzeum több mint száz darab kulturális emléktárgyat ad majd kölcsön a Tajpejben lévő Tajvani Nemzeti Múzeum novemberre tervezett kiállítására.
A szintén Tajpejben működő és Tajvan elsőszámú múzeumának tartott Nemzeti Palota Múzeum azonban nem szándékozik felajánlani műtárgyait, mivel semmilyen garancia nincs arra, hogy a darabok vissza is kerülnek az intézménybe. A múzeum egy több mint 655 ezer műtárgyból álló gyűjteménnyel büszkélkedhet, amely az újkőkortól (i.e. 10000-3000) a Kína utolsó feudális császári dinasztiájának számító, Csing-dinasztia végéig (1616-1911) tartó hétezer éves történelmet öleli fel.
Az értékes relikviákat még az 1930-as években szállították el egy pekingi múzeumból, nehogy a japán megszállók kezébe kerüljenek. Az 1949-es kínai polgárháború befejeztével a vesztes Kuomintang vezetése a műtárgyakkal együtt Tajvan szigetére menekült. "Mi nem aggódunk emiatt, a képek, amelyeket kölcsön akarunk adni, nem Kínából származnak" - mondta Li.
Peking továbbra is a saját területe részeként tekint Tajvanra. A 2008 óta hivatalban lévő Ma Jing-cseu (Ma Ying-jeou) tajvani elnök Kína-barát politikájának köszönhetőn jelentősen javult a két fél viszonya, amelyet a fellendülő kereskedelmi kapcsolatok és a Tajvanra érkező kínai turisták számának növekedése is jelez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.