Egyre intelligensebb lesz a Neander-völgyi ember

A tudósok ugyanis nem feltételezték, hogy a Neander-völgyi ember ilyen technológiát képes lett volna önmaga kifejleszteni. Egy új kutatás során a szakemberek viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a Neander-völgyieknek legalább egy csoportja képes volt az alkalmazkodásra, s önállóan fejlesztett ki jobb fegyvereket és eszközöket.

Julien Riel-Salvatore, a University of Colorado antropológusa hét éve kezdte tanulmányozni a Neander-völgyi ember itáliai közösségeinek leletanyagát. Kutatásai, amelynek eredményeit a Journal of Archaeological Method and Theory című szaklapban foglalta össze (A Niche Construction Perspective on the Middle–Upper Paleolithic Transition in Italy), új megvilágításba helyezik a Neander-völgyi embert, s a Homo neanderthalensis történetét. "Alapvetően rehabilitáltam a Neander-völgyit, aki sokkal kreatívabb volt, mint ezt feltételeztük róla" - hangsúlyozta közleményében Julien Riel-Salvatore.

Mintegy 140 ezer éve a Neander-völgyi gyakorlatilag Európa egész területén élt, egyik közösségéhez, amely "Olaszország" központi részén élt, fűződik az úgynevezett moustéri kultúra. Negyvenkétezer évvel ezelőtt feltűnt Észak-Itáliában a modern ember, amelyhez az aurignaci kultúra fűződik. Ezzel párhuzamosan, Itália déli részén, az Uluzzo-öböl környéki barlangokban is kifejlődött egy kultúra. Julien Riel-Salvatore meggyőződése szerint ez Neander-völgyi ember kultúrája volt.

Tanulmányában az amerikai kutató ismerteti, hogy mennyiben különbözik a moustéri kultúra az uluzzóitól. Utóbbi kultúra népessége egészen más eszközöket használt, olyanokat, amelyek a modern ember szerszámaihoz voltak hasonlatosak. Julien Riel-Salvatore az uluzzói kultúrához köthető helyszíneken dárdahegyeket, csonteszközöket, okkert és legkülönfélébb tárgyakat fedezett fel. "Ezek az eszközök a Neander-völgyi ember szokásaiban bekövetkezett változásokat tükrözik - alkalmazkodtak az éghajlatváltozáshoz, megtanulva, hogy a nagyvadak mellett kisebb állatokra is lehet vadászni, de a halászatra is ráfanyalodtak" - magyarázta az antropológus.

Julien Riel-Salvatore meggyőződése szerint a Neander-völgyi, lévén, hogy földrajzilag elszigetelten élt, önállóan fejlesztette ki ezeket az eszközöket. Az uluzzói kultúrát tanulmányozva az antropológus elgondolkodott azon is, miként skatulyázta be a tudomány a Neander-völgyi embert, akit a Homo sapiens "unokatestvérének" tart.

"Az a tény, hogy a Neander-völgyi ember képes volt az alkalmazkodásra és az innovációra, világosan megmutatja, hogy kulturális értelemben hozzánk hasonlatosak voltak. Hasonlatosak voltak biológiai érdelemben is. Meggyőződésem szerint az emberi faj egyik alfajáról van szó, nem pedig önálló fajról" - vélekedett Julien Riel-Salvatore. Az antropológus továbbgondolva az elméletét arra a meggyőződésre jutott, hogy a közvélekedéssel ellentétben a modern ember nem irtotta ki a Neander-völgyi embert, hanem integrálta a kultúránkba. Véleményét alátámasztja az a kutatás, amelynek eredményeit májusban hozták nyilvánosságra, s amely kimutatta, hogy az ázsiai és az európai népesség génállományának 1-4 százalékát a neandervölgyi embertől örökölte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén