Örmények miséztek az Akdamar-szigeten
2010. szeptember 20. 17:23 MTI
Mintegy ezer örmény vett részt vasárnap a délkelet-törökországi Akdamar-sziget egyik templomában tartott, sokak által szimbolikus jelentőségűnek tartott eseményen, egy örmény ortodox szertartáson.
Korábban
A templomban 1915 - az örmények elleni első világháborús vérengzések - óta nem tartottak misét. Törökország azzal a szándékkal egyezett bele a 10. századból származó templom megnyitásába, hogy enyhítse az örmények és törökök közt a véres múlt miatt máig élő feszültséget. Jereváni vélemények szerint azonban a gesztus nem több PR-akciónál.
A zarándokok hajón érkeztek a Van-tavon a szigetre, többségük a Törökországban élő - a mise megtartását eredetileg kezdeményező - örmény kisebbség tagjai, de többen jöttek Örményországból, Európából és az Egyesült Államokból is. Sokan a templomon kívül elhelyezett kivetítőn és hangszórókon keresztül követték a szertartást.
Az eseményt, amelyre eredetileg ötezer hívőt vártak, némileg beárnyékolta, hogy Örményországban bojkottot hirdettek a szertartás ellen, mert a török hatóságok nem engedték a mise idejére egy kereszt elhelyezését a 2007 óta múzeumként működő templom tetején. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a 200 kilogrammos kereszt súlyát nem bírná el az ezeréves épület tetőszerkezete, és a jelképet végül a templom bejáratánál helyezték el. Az elutasítás miatt sok örmény lemondta a szigetre tervezett útját. Az örmény apostoli egyházat irányító ecsmiadzini pátriárka eredetileg két képviselőt küldött volna az eseményre, de a kereszt körüli huzavona miatt végül erre sem került sor.
Jerevánban közben több százan gyűltek össze az első világháborús vérengzések emlékhelyén, hogy tiltakozzanak az Akdamar-szigeti mise ellen.
A törökországi örmény kisebbség nagyjából 70 ezer fősre tehető, tagjai elsősorban Isztambul környékén élnek, ahol több templomuk is van. Törökország és Örményország tavaly megállapodást írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és az évekkel ezelőtt lezárt közös határuk megnyitásáról. A folyamat azonban a szerződéssel kapcsolatos kölcsönös vádaskodások miatt megakadt, és Jereván áprilisban bejelentette, hogy leveszik a megállapodás szövegének áttekintését a parlament napirendjéről.
Az örmények szerint mintegy 1,5 millió honfitársukkal végeztek a törökök az első világháború idején végrehajtott mészárlások során. Jereván szerint a vérengzések népirtásnak tekinthetők, Ankara viszont elutasítja ezt a szóhasználatot, és azt hangoztatja, hogy az öldökléseknek számos török muszlim is áldozatul esett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap