Örmények miséztek az Akdamar-szigeten
2010. szeptember 20. 17:23 MTI
Mintegy ezer örmény vett részt vasárnap a délkelet-törökországi Akdamar-sziget egyik templomában tartott, sokak által szimbolikus jelentőségűnek tartott eseményen, egy örmény ortodox szertartáson.
Korábban
A templomban 1915 - az örmények elleni első világháborús vérengzések - óta nem tartottak misét. Törökország azzal a szándékkal egyezett bele a 10. századból származó templom megnyitásába, hogy enyhítse az örmények és törökök közt a véres múlt miatt máig élő feszültséget. Jereváni vélemények szerint azonban a gesztus nem több PR-akciónál.
A zarándokok hajón érkeztek a Van-tavon a szigetre, többségük a Törökországban élő - a mise megtartását eredetileg kezdeményező - örmény kisebbség tagjai, de többen jöttek Örményországból, Európából és az Egyesült Államokból is. Sokan a templomon kívül elhelyezett kivetítőn és hangszórókon keresztül követték a szertartást.
Az eseményt, amelyre eredetileg ötezer hívőt vártak, némileg beárnyékolta, hogy Örményországban bojkottot hirdettek a szertartás ellen, mert a török hatóságok nem engedték a mise idejére egy kereszt elhelyezését a 2007 óta múzeumként működő templom tetején. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a 200 kilogrammos kereszt súlyát nem bírná el az ezeréves épület tetőszerkezete, és a jelképet végül a templom bejáratánál helyezték el. Az elutasítás miatt sok örmény lemondta a szigetre tervezett útját. Az örmény apostoli egyházat irányító ecsmiadzini pátriárka eredetileg két képviselőt küldött volna az eseményre, de a kereszt körüli huzavona miatt végül erre sem került sor.
Jerevánban közben több százan gyűltek össze az első világháborús vérengzések emlékhelyén, hogy tiltakozzanak az Akdamar-szigeti mise ellen.
A törökországi örmény kisebbség nagyjából 70 ezer fősre tehető, tagjai elsősorban Isztambul környékén élnek, ahol több templomuk is van. Törökország és Örményország tavaly megállapodást írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és az évekkel ezelőtt lezárt közös határuk megnyitásáról. A folyamat azonban a szerződéssel kapcsolatos kölcsönös vádaskodások miatt megakadt, és Jereván áprilisban bejelentette, hogy leveszik a megállapodás szövegének áttekintését a parlament napirendjéről.
Az örmények szerint mintegy 1,5 millió honfitársukkal végeztek a törökök az első világháború idején végrehajtott mészárlások során. Jereván szerint a vérengzések népirtásnak tekinthetők, Ankara viszont elutasítja ezt a szóhasználatot, és azt hangoztatja, hogy az öldökléseknek számos török muszlim is áldozatul esett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- 170 kiállítóval várja az érdeklődőket az Ünnepi Könyvhét 11:20
- Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását 09:05
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére tegnap
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa tegnap
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József tegnap
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten tegnap
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt tegnap
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását tegnap