Veszélyben Isztambul világörökségi címe

A város már korábban is elszenvedhette volna a megszégyenítést, ha a török kormány nem lobbizott volna ennek elkerüléséért, arra hivatkozva, hogy idén mégiscsak megkapták Európa egyik kulturális fővárosi címét. Külsőségeiben egyébként is megújul Isztambul: a Hagia Sophiában 16 év után első alkalommal bontották el az állványzatot, láthatóvá téve a végre felújított, korábban hosszú időn át elhanyagolt mozaikokat, illetve tovább folytatódik a Szulemanije-mecset renoválása is.

Az 1985-ben elnyert világörökségi cím azonban nem csak ezeket az épületeket tartalmazza, hanem nagyon sok környező területet is magába foglal, így a düledező régi utcákat, és az oszmán időszak karakteres faépületeit is (amelyekhez hasonlóak a magyar szempontból érdekes Rodostóban is láthatóak). A házak azért épültek fából, hogy jobban ellenálljanak a földrengéseknek, ám pont ez a választás okozhatja vesztüket is.

A Szulemanije-mecset és a Mindenható Megváltó Krisztus monostor közötti épületek ugyanis katasztrofális állapotba kerültek, a legtöbbjüknek szinte már csak a romjai láthatóak, a régi házak szinte teljesen elrothadtak, a belsejükbe pedig a helyiek szemete kerül.

A hasonló faépületekkel kapcsolatban a városvédelem sem foglalkozik: a felújítási engedélyek kiadása sokszor éveket vesz igénybe, amikorra meg a tényleges munkálatokra kerülhetne sor, a tulajdonos általában inkább ezek elbontása mellett dönt. Más alkalmakkor a homlokzat megmarad, ám a mögötte lévő épületet már modern anyagokból. Míg az örökségvédők a hatóságokat, a hatóságok a tulajdonosokat vádolják a fennálló helyzet kialakulásáért, akik nem törődnek ezen épületekkel.

A városfejlesztés azonban más miatt is kivívta az UNESCO ellenszenvét: az Aranyszarv-öbölben épülő új híd tönkreteheti a Szulejmanije-mecsethez tartozó látképet, amely szerepel a világörökségi leírásban. Az ENSZ most októberig adott időt a megfelelő környezeti hatástanulmányok elkészítésére, és amennyiben erre nem kerül sor, Isztambul a veszélyeztetett világörökségi listára kerülhet.

Az örökségvédelem nyugati megközelítése azonban viszonylag újdonságnak számít Törökországban: a robbanásszerűen fejlődő városban sokszor fontosabbak a fejlesztők, mint az örökségvédők érvei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait